2012. április 26., 09:032012. április 26., 09:03
Ez az igény pedig lehet valós vagy nem valós, utóbbi esetben mindössze annyi a teendő, hogy a potenciális kliensekkel el kell hitetni, hogy igenis igényük van egy tök felesleges dologra. Kicsit feszengtem, amikor láttam, hogy az előadónak a szeme sem rebben meg, amikor nyíltan magyarázza a jövő üzletembereinek, hogy pénzért simán át lehet és kell ejteni az embereket.
Egyébként a hallgatóság közül sem háborgott senki, így lehet, hogy egyedül nekem fordult fel a gyomrom a módszertől. Amelynek hatásait egyébként mindenütt látni lehet. A legkirívóbb példa erre talán az, hogy pár éve az Egyesült Államokban a karácsonyi ajándékozási statisztikát magasan nyerte a számítógépbe szerelhető CD-visszatekerő. Azt nem tudtam eldönteni, hogy hányan tartották jó poénnak a tökéletesen haszontalan árucikket, és hányan nem, mindenesetre gyanítom, hogy voltak bőven olyanok is a vevők között, akik nem tudták, hogy a számítógép nem úgy olvassa a CD-t, mint a lemezjátszó a bakelitlemezt, így nem kell – sőt nem is lehet – visszatekerni.
A pontos számra már nem emlékszem, de azt tudom, hogy csillagászati összeget költöttek a gépbe szerelhető mütyürre, mely bekapcsolás után egy darabig zúgott, majd csipogással és LED-villogással mutatta, hogy kész a művelet. A legtöbb haszontalan cucc azonban nem ilyen nyilvánvaló átverés. Nálam például a szekrény tetején porosodik a kenyérpirító, a melegszendvics-sütő és az elektromos kávéfőző egyaránt, mivel hiába vettem meg őket, csak a sparherten készül a pirítós, és a 25 éves kotyogóval főzött kávé esik a legjobban.
A fürdőszobai kencék közül is nagyon sok végzi a szemétben annak ellenére, hogy festeni egyáltalán nem szoktam magam, így ilyesmit nem is veszek. Összességében rengeteg minden kerül a házba (többnyire úgy, hogy pénzt is adok érte), aminek nem veszem igazából hasznát. Az utóbbi időben pedig az is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Szatmárnémetiben például az autó is egy felesleges, lényegében csak bosszúságot okozó dolog. Kora reggel és késő délután ugyanis kerékpárral, míg csúcsforgalom idején akár gyalog is hamarabb célba ér az ember, mint kocsival. Ráadásul ingyenesen.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.