2010. november 23., 11:162010. november 23., 11:16
Igazság szerint ugyanis az ország még valóban nem érett meg arra, hogy hatékonyan felügyelje és biztosítsa az Európai Unió külső, keleti határait, és több alkalommal bebizonyosodott: nem elég csak átültetni a nemzeti jogba a schengeni joganyagot, hanem maradéktalanul alkalmazni is kell az ún. schengeni acquist, és meg kell felelni az uniós bel- és igazságügyi együttműködés feltételeinek.
Márpedig elég megtekinteni a kiváló fiatal partiumi rendező, Marian Crişan Locarnóban többszörösen díjazott Morgenjét, hogy megtudjuk: csak az a menekült nem képes átjutni Románia nyugati határvidékén, aki nem tudja megfizetni az embercsempészt, afelől pedig a napisajtót követve győződhetünk meg, hogy a határőrség korrumpálhatósága minden képzeletet felülmúl. Ne legyenek illúzióink: a nyugat-európai hatalmak illetékesei előtt sem maradhat titok, hogy például a nagylaki határőrök néhány száz euróért személyi igazolvánnyal nem rendelkező polgárt, de akár körözött bűnözőt is kiengednek az országból, hozzájárulva a román állampolgárok külföldi bűnelkövetési statisztikájának emeléséhez.
Végeredményben a kis halak megvesztegethetősége nem meglepő, ha tudjuk, milyen mértékben burjánzott el a korrupció a felsőbb szinteken. Mindennél beszédesebb, amikor egy megyei rendőrfőkapitány nyilvánosan védelmébe vesz egy alvilági figurát, és kijelenti: nem bűnöző az, aki uzsorakamatot szed, ráadásul ugyanennek a parancsnoknak a tervezett menesztése ellen beosztottjai testületileg tiltakoznak. A hazai rendvédelmi szervek kötelékében uralkodó állapotokról, a rend és a törvény őrzésére, szavatolására hivatottak és a bűnözők közötti összefonódásról árulkodik, hogy a gazdasági-pénzügyi oligarchák immár odáig merészkednek, hogy – kapaszkodjunk meg! – a belügyminisztérium épületében vesztegetik meg a tárca államtitkárát. Nem véletlen, hogy az államfő erélyesen követeli a belügyminisztérium és a hatáskörébe tartozó állomány átszervezését, enélkül ugyanis nemhogy a franciákat, de saját magunkat sem leszünk képesek meggyőzni a schengeni felkészültségről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok