2012. február 20., 10:262012. február 20., 10:26
Én mint egyszerű kortárs transzszilván nő, kevesebb idővel rendelkezem a kialakulásra, de többen is biztatnak, ne adjam fel. Szóval az ember, ha erdélyi, nő és magyar, néha úgy érzi, elő kell vennie felmenői receptjeit az asztalfiókból, hogy megörvendeztesse a körülötte élőket. Különösen igaz ez így februárban, amikor csak néhány farsangtemetésen vidulhat a hagyományőrző, s odakünn méteres hó borítja a vadregényes erdélyi tájat, varjak kárognak a hózivatarban, távolabb pedig polgárháború, éhínség és korrupció dúlja fel a világpolitikát, igaz, ez már nem tartozik szorosan a témánkhoz.
Szóval megviselt februári lelkünkbe farsangi pánkóval lopok vigasságot, határoztam el, majd telefonon több helyről is megérdeklődtem, hogyan készül a célsütemény. Valamivel később erős szimbiózisba kerültem egy nagyobb méretű üvegtállal, mindkét kezemet befogadta, és magához láncolta az egyelőre igencsak ragadós és nyúlós pánkómaszsza.
Kedvesen gyömöszöltem a készülő erdélyi magyar pánkót mintegy gyúrás jelleggel, de szabadulni nem tudtam tőle, fogságomból végül az érkező szomszédaszszony szabadított ki, ő tiszta kézzel lisztet tudott szórni a tésztára, mely – hiába, jó erdélyi recept – lassan autonóm tartománnyá vált a tálban. Amikor a gyúrással készen voltunk, már eléggé megviseltnek tűnhettem, mert egy-egy kupica Unicummal tért vissza a szomszédasszony, és azt mondta, van még otthon, ha bátorításra szorulnék
A pánkómasszát szigorúan háziszőttessel terítettem le, szépen meg is kelt, de közben kiderült, hogy nyújtás és kiszabdalás után időt kell hagyni a pánkónak a kelésre, hogy lyukas legyen a közepe. Miközben a sütemény pihen, az erdélyi magyar háziasszony romokat takarít: a galád pánkó kétszer pihent, miközben én kétszer sikáltam ki a konyhát, majd sütés után harmadszor is, akkor már átsuhant rajtam a meszeléssel egybekötött teljes konyhafelújítás gondolata.
A tészta végül úgy három óra alatt a közepén lyuk nélkülire elkészült, további egy óra alatt megvolt a végső mosogatás, konyhaszekrény-sikálás és felmosás is. A lakás hosszasan szellőzött, a körülöttem élők vígan eszegették a pánkót – ebéd helyett. Magam a családi kanapén agonizálva üveges tekintettel bámultam a Duna Televízió műsorát – a tepertőspogácsa-készítés fortélyairól szólt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok