2010. július 15., 10:152010. július 15., 10:15
Pedig Jóska még be sem mutatta rezidenciáját belülről, igaz, a villanyosokkal szemben sem volt valami vendégszerető, nem értette, miért nem maradhat a villanyóra is a szekrénnyel együtt a pincében. Hiszen leleményességgel megoldotta a problémát: létrát rakott a szakadékhoz, így az immár kétszintes lakrészében külön gardróbot is kialakíthatott magának.
Bár nem volt annyi fantáziája, mint kollégájának, ki lusta volt felvágni a tüzelőt, így a gerendára erősítette a fahasáb egyik végét, másikat a kályhában meggyújtotta, s mikor a vége leégett, bennebb tolta a fát. Jóskának ahhoz azért volt esze, hogy eladja a ház ablaküvegeit, nejlont feszítsen ki helyettük, majd a naivokkal még azt is elhitesse, hogy csak korszerűsítette a házát, mert az új módszerével jobb lett a hang- és hőszigetelés.
Egy átlagos székely faluban szervezett alkotótábor azonban arra is jó lehet, hogy megtudjuk, amit mi nyomorúságnak nevezünk, más értéknek látja (valószínűleg a kormány is hasonlóan szemléli a Kovászna megyei utakat). Miközben mi azt mondjuk, fejletlen technológiával rendelkezik az itthoni gazdaság, a messziről jött azt mondja, nálatok még használatban vannak a régi módszerek. S miközben ló- és tehéntrágyát kerülgetünk mérgelődve az utakon, szégyenkezve visszük kocsinkat az autómosóba, a turista tátott szájjal nézi végig a levonuló csordát, mely minden reggel és este kizárólag a kapu elé pottyant.
Sajnálkozva mondjuk, hogy van angol vécénk, de kevés a kútban a víz, így nem bánnánk, ha a kinti vécét használnák, városi vendégeink pedig igazi hagyományos falusi életmódnak tekintik a kerti budit. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy kizárólag olyan „külföldiekre” értendő a fennebb leírt viselkedésmód, akik elsősorban önként és nem mellesleg az itteni világ megismeréséért utaztak Erdélybe. A kényszerlátogatások ugyanis, melyekből a teljes megvetés sugárzik, felérnek hatvan nemleges népszavazással.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.