Balogh Levente

2017. október 30., 23:05

Erdélyi autonómiatörekvések: „keresztbe tesznek” a katalánok?

A kocka most már végképp el van vetve Katalóniában, miután a barcelonai parlament kihirdette a tartomány függetlenségét, amire válaszul Madrid feloszlatta a katalán kormányt és a törvényhozást, illetve előrehozott népszavazást írt ki a régióban.

A zászló egyelőre nem a katalánoknak áll, hiszen egyrészt a külföldi kancelláriák is egyöntetűen Spanyolország területi egysége mellett álltak ki, másrészt magán Katalónián belül sem egységes a függetlenség melletti kiállás: vasárnap délután több százezren tüntettek Barcelonában amellett, hogy Katalónia Spanyolország része maradjon.

Óriási dilemma, hogyan lehet ebből a szituációból kievickélni. Hiszen azt mégiscsak nehéz a szőnyeg alá söpörni – bár persze az érdemi párbeszédet elutasító, következetes érzéketlenségével a feszültséget tovább szító madridi kormány az Európai Unió és a tagállami kormányok lelkes asszisztenciája mellett megpróbálja megtenni –, hogy több mint kétmillió katalán polgár a függetlenségre szavazott az erről szóló népszavazáson.

Mint már annyiszor a modern történelem során, a szuverenitáshoz és a területi sérthetetlenséghez való jog szembe került a népek önrendelkezési jogának elvével – és mint mindannyiszor, ezúttal sem a szép elvek, hanem a kőkemény hatalmi érdekek döntenek. Vagyis hiába hivatkoznak a katalánok az önrendelkezési jogra, ha egyszer a térségben érdekelt hatalmak érdeke a spanyol területi integritás megtartását követeli. Hasonló a helyzet az első világháború utáni időszakhoz, amikor az akkori nagyhatalmi érdekek azt diktálták, hogy a magyarokon kívül minden közép-európai nép élhessen az önrendelkezési joggal, mi pedig Trianont kaptuk a nyakunkba. De hogy ne menjünk ennyire vissza: ugyanez a helyzet Koszovó függetlenségének támogatásával is.

A katalán önállósodástól való félelem mozgatórugója természetesen az, hogy a brüsszeli illetékesek, illetve a többi európai ország kormányai attól tartanak, a katalánok példája ragadós lesz, és a többi európai kisebbségi közösség is függetlenségre törekszik majd. Éppen ezért a mostani katalán példa megnehezítheti az erdélyi magyar közösség helyzetét is, hiába csupán autonómiára, nem pedig függetlenségre törekszik.

Egyrészt azért, mert a hangadó román politikai és sajtókörök már eddig is szándékosan összemosták az adott ország szuverenitását és területi épségét maximálisan tiszteletben tartó autonómiát az elszakadási törekvésekkel, másrészt azért, mert ehhez most muníciót is kaptak. Elvégre Katalónia meglehetősen széles körű autonómiát élvezett, ennek ellenére akar függetlenedni.

Ebben a helyzetben sem érdemes azonban feladni az autonómiatörekvéseket, hiszen a katalánok és az erdélyi magyarok helyzete között ég és föld a különbség. Mert a katalánok Spanyolországtól jól elhatárolt területen élnek, és önálló nemzetként határozzák meg magukat, míg például a Székelyföld az ország közepén fekszik, így függetlenedése több okból sem lenne megvalósítható. Az ettől való félelem esetleg a magyar–román határ mentén fekvő Partium többségében vagy jelentős mértékben magyarok lakta régióiban lehetne indokolt, de az önrendelkezési szándék feladását ez sem eredményezheti.

Az erdélyi, partiumi magyar közösség vezetőinek, elemzőinek, újságíróinak most az a feladata, hogy mind belföldön, mind külföldön folyamatosan hangsúlyozza: mi nem elszakadást akarunk, hanem azt, hogy őshonos közösségként, szülőföldünkön biztosítsák mindazon jogokat, amelyek révén egyenjogúakká válunk az itt élő románokkal – ahogy azt egyébként 1918-ban a románok meg is ígérték.

Az erdélyi autonómiatörekvések már amúgy is bekerültek a nemzetközi köztudatba, hiszen nemrégiben a Stratfor elemzőintézet magyar származású alapítója, George Friedman által létrehozott Geopolitical Futures című elemzőportál és a brit Guardian című napilap is megemlítette az európai önrendelkezési törekvések között. Vagyis immár számon tartanak, rajta vagyunk a térképen.

A tét most már az, hogyan lehet életképes és hiteles stratégiát kidolgozni arra, hogy meggyőzzük a román és a nemzetközi közvéleményt arról: a megalapozott és legitim erdélyi magyar jogkövetelések célja nem az elszakadás. Ezen törekvések eredményességét természetesen az is nagy mértékben befolyásolja majd, hogyan végződik majd a spanyol–katalán vita.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. március 13., szerda

Csak a munka menjen

Kísérleti nyúlnak tekint bennünket a tanügyminisztérium – ekképpen bírálta az oktatási rendszert – tegyük hozzá, szerfölött jogosan – az országos diáktanács, amely arra buzdította a próbavizsgázókat, hogy üres lapok beadásával tiltakozzanak a napokban a megmérettetésen.

Balogh Levente 2019. március 12., kedd

Magyar autonomisták, román „csillagászok”

Kiváló képet ad a magyar közösség helyzetéről és a román hatóságoknak a jogos magyar önrendelkezési törekvésekkel szembeni hozzáállásáról mindaz, ami a hétvégén a székely szabadság napja, illetve az autonómiát célzó jogi küzdelem kapcsán történt.

Pataky István 2019. március 11., hétfő

Magyargyűlölők valósága

Itt van ez a Realitatea (Valóság) nevű bukaresti hírtelevízió. Egykor igazi mérce volt a műfajában. Messze előzte a hasonló tematikájú magyarországi csatornákat szakmaiságban, objektivitásban. 

Balogh Levente 2019. március 08., péntek

Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) egyik tagja, a PNL elnöke, Ludovic Orban éppen most jelentette be, hogy nagyon nem szeretne egy másik EPP-tagpárttal, az RMDSZ-szel közösen kormányozni.

Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Vélemény
Kiss Judit: Csak a munka menjen

Kísérleti nyúlnak tekint bennünket a tanügyminisztérium – ekképpen bírálta az oktatási ...

Balogh Levente: Magyar autonomisták, román „csillagászok”

Kiváló képet ad a magyar közösség helyzetéről és a román hatóságoknak a jogos ...

Pataky István: Magyargyűlölők valósága

Itt van ez a Realitatea (Valóság) nevű bukaresti hírtelevízió. Egykor igazi mérce volt a műfajában. ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat