HIRDETÉS

Balogh Levente

2017. október 30., 23:05

Erdélyi autonómiatörekvések: „keresztbe tesznek” a katalánok?

A kocka most már végképp el van vetve Katalóniában, miután a barcelonai parlament kihirdette a tartomány függetlenségét, amire válaszul Madrid feloszlatta a katalán kormányt és a törvényhozást, illetve előrehozott népszavazást írt ki a régióban.

A zászló egyelőre nem a katalánoknak áll, hiszen egyrészt a külföldi kancelláriák is egyöntetűen Spanyolország területi egysége mellett álltak ki, másrészt magán Katalónián belül sem egységes a függetlenség melletti kiállás: vasárnap délután több százezren tüntettek Barcelonában amellett, hogy Katalónia Spanyolország része maradjon.

Óriási dilemma, hogyan lehet ebből a szituációból kievickélni. Hiszen azt mégiscsak nehéz a szőnyeg alá söpörni – bár persze az érdemi párbeszédet elutasító, következetes érzéketlenségével a feszültséget tovább szító madridi kormány az Európai Unió és a tagállami kormányok lelkes asszisztenciája mellett megpróbálja megtenni –, hogy több mint kétmillió katalán polgár a függetlenségre szavazott az erről szóló népszavazáson.

Mint már annyiszor a modern történelem során, a szuverenitáshoz és a területi sérthetetlenséghez való jog szembe került a népek önrendelkezési jogának elvével – és mint mindannyiszor, ezúttal sem a szép elvek, hanem a kőkemény hatalmi érdekek döntenek. Vagyis hiába hivatkoznak a katalánok az önrendelkezési jogra, ha egyszer a térségben érdekelt hatalmak érdeke a spanyol területi integritás megtartását követeli. Hasonló a helyzet az első világháború utáni időszakhoz, amikor az akkori nagyhatalmi érdekek azt diktálták, hogy a magyarokon kívül minden közép-európai nép élhessen az önrendelkezési joggal, mi pedig Trianont kaptuk a nyakunkba. De hogy ne menjünk ennyire vissza: ugyanez a helyzet Koszovó függetlenségének támogatásával is.

A katalán önállósodástól való félelem mozgatórugója természetesen az, hogy a brüsszeli illetékesek, illetve a többi európai ország kormányai attól tartanak, a katalánok példája ragadós lesz, és a többi európai kisebbségi közösség is függetlenségre törekszik majd. Éppen ezért a mostani katalán példa megnehezítheti az erdélyi magyar közösség helyzetét is, hiába csupán autonómiára, nem pedig függetlenségre törekszik.

Egyrészt azért, mert a hangadó román politikai és sajtókörök már eddig is szándékosan összemosták az adott ország szuverenitását és területi épségét maximálisan tiszteletben tartó autonómiát az elszakadási törekvésekkel, másrészt azért, mert ehhez most muníciót is kaptak. Elvégre Katalónia meglehetősen széles körű autonómiát élvezett, ennek ellenére akar függetlenedni.

Ebben a helyzetben sem érdemes azonban feladni az autonómiatörekvéseket, hiszen a katalánok és az erdélyi magyarok helyzete között ég és föld a különbség. Mert a katalánok Spanyolországtól jól elhatárolt területen élnek, és önálló nemzetként határozzák meg magukat, míg például a Székelyföld az ország közepén fekszik, így függetlenedése több okból sem lenne megvalósítható. Az ettől való félelem esetleg a magyar–román határ mentén fekvő Partium többségében vagy jelentős mértékben magyarok lakta régióiban lehetne indokolt, de az önrendelkezési szándék feladását ez sem eredményezheti.

Az erdélyi, partiumi magyar közösség vezetőinek, elemzőinek, újságíróinak most az a feladata, hogy mind belföldön, mind külföldön folyamatosan hangsúlyozza: mi nem elszakadást akarunk, hanem azt, hogy őshonos közösségként, szülőföldünkön biztosítsák mindazon jogokat, amelyek révén egyenjogúakká válunk az itt élő románokkal – ahogy azt egyébként 1918-ban a románok meg is ígérték.

Az erdélyi autonómiatörekvések már amúgy is bekerültek a nemzetközi köztudatba, hiszen nemrégiben a Stratfor elemzőintézet magyar származású alapítója, George Friedman által létrehozott Geopolitical Futures című elemzőportál és a brit Guardian című napilap is megemlítette az európai önrendelkezési törekvések között. Vagyis immár számon tartanak, rajta vagyunk a térképen.

A tét most már az, hogyan lehet életképes és hiteles stratégiát kidolgozni arra, hogy meggyőzzük a román és a nemzetközi közvéleményt arról: a megalapozott és legitim erdélyi magyar jogkövetelések célja nem az elszakadás. Ezen törekvések eredményességét természetesen az is nagy mértékben befolyásolja majd, hogyan végződik majd a spanyol–katalán vita.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Molnár Judit 2017. október 30., hétfő

A fejetlenség hordalékai

Hogy gondoltak-e a minden valószínűség szerint bekövetkezendő böjtjére annak az intézkedésnek a lelkes megszavazásakor, miszerint minden helyhatóság saját kénye-kedve és feje szerint osztogatja beosztottjainak a fizetését, nem tudom.

Rostás Szabolcs 2017. október 30., hétfő

Krónika, küldetés

Tizennyolc éves a Krónika. Bár jól nevelt ember nem szívesen ünnepelteti magát, a jelképes évfordulónak számító születésnap mindenképp megér egy misét.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2017. október 26., csütörtök

Fináncnyelv

Régi-új adópolitikai intézkedéseket jelentettek be a román kormány illetékesei, akik azzal a felkiáltással igyekeznek meggyőzni a lakosságot elképzeléseik fenntarthatóságáról, hogy jobban teszi, ha nekik hisz, nem pedig a számoknak.

Kiss Judit 2017. október 25., szerda

Obszcén színjátéktól az önbecsülésig

Kolozsvári kilencedikesek az iskola falain kívül, egy klubban szerveznek gólyabált, ahol megrendezett kis „próbán” kell átesniük: a lányok a fiúk elé térdelve mímelnek orális szexet.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2017. október 24., kedd

Centenáriumi közeledés, haladás

Vegyes érzelmeket kiváltó nyilatkozattal fordult a romániai magyarokhoz Lucian Romaşcanu művelődési miniszter.

Molnár Judit 2017. október 24., kedd

Örök hűtlenség

Amikor a pillanatnyi érdek úgy kívánja, a politikusok a legnagyobb nyilvánosság előtt borulnak egymás nyakába, és fogadnak örök hűséget: ezentúl, míg a világ s hét nap, csak egyazon úton, kéz a kézben, blablabla...

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2017. október 23., hétfő

Koszovó igen, Katalónia nem?

Brüsszel jobban tenné tehát, ha komolyan venné és megpróbálná kezelni ezeket az Európa-szerte tetten érhető mozgalmakat, mivel a látszat ellenére a katalánok nincsenek egyedül.

Kiss Judit 2017. október 23., hétfő

Több kell a hashtagnél a zaklatók ellen

Egy azonban világos: a virtuális kampányok előbb-utóbb lecsengenek, de a felkiáltójelnek továbbra is előtérben kellene maradnia: a hashtagnél konkrétabb lépéseket kell tenni a jelenség megfékezésére.

Balogh Levente 2017. október 19., csütörtök

RMDSZ, a megkerülhető partner

Hogy egy „klasszikust”, Kelemen Hunort idézzünk, a szociáldemokraták ismét csak „szájba verték” a magyar szervezetet.

Páva Adorján 2017. október 18., szerda

Elmormolt hazahívó szó

Egyre több hivatalos forrásból hallani olyan hangzatos számadatokat, amelyek szerint a külföldre vándorolt romániaiak alig várják, hogy hazatérjenek.

HIRDETÉS
Vélemény
Molnár Judit: A fejetlenség hordalékai

Hogy gondoltak-e a minden valószínűség szerint bekövetkezendő böjtjére annak az intézkedésnek ...

Rostás Szabolcs: Krónika, küldetés

Tizennyolc éves a Krónika. Bár jól nevelt ember nem szívesen ünnepelteti magát, a jelképes évfordulónak ...

Rostás Szabolcs: Fináncnyelv

Régi-új adópolitikai intézkedéseket jelentettek be a román kormány illetékesei, akik azzal a ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS