2012. április 05., 09:012012. április 05., 09:01
Azóta úgy telt el bő nyolc hónap, hogy majdnem mindenki megfeledkezett a bűnvádi eljárásról. Nos, mint tegnap kiderült, ha lassan is, de őrölnek a nyomozó hatóság malmai: a DNA Borbély kiadatását kéri a parlamenttől. Az RMDSZ erős, a hierarchiában második emberét persze ma ugyanúgy nem lehet korruptnak, bűnösnek kikiáltani, mint ahogy nyolc hónappal ezelőtt sem lehetett, efelől majd a bíróság fog ítélkezni. Mindenképpen érdekes lesz azonban, hogy miként kommentálja majd a szövetség a minisztere-képviselője-alelnöke elleni, előrehaladott állapotban lévő nyomozást.
Tavaly az RMDSZ vezetősége egyhangúlag kiállt Borbély mellett, elutasítva az ellene felhozott vádakat, amelyeket az érintett politikustársai azzal hoztak összefüggésbe, hogy az alakulat épp akkortájt mondott nemet az államfő régióátszervezési tervére. Nem csodálkoznánk, ha a szövetség ezúttal is koncepciós eljárást vélne felfedezni az ügyészség kezdeményezése mögött, és politikai nyomásgyakorlással, a helyhatósági választások közeledtével, no meg a verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamatával magyaráznák, amely nagymértékben a gyanúsított által irányított környezetvédelmi minisztériumon múlik. Csakhogy ezek az érvek meglehetősen sántítanának.
A román demokrata-liberálisoknak semmilyen érdekük nem fűződik felrobbantani a koalíciót a választások előtt néhány hónappal, amikor ráadásul masszív elvándorlás is gyengíti a népszerűségileg amúgy is megtépázott Bocékat. A ciántechnológiás bányaterv esetében pedig Borbélyt ugyanvalóst nem lehet azzal vádolni, hogy ellenezné a bányanyitást, e téren elég, ha meghallgatjuk a projektet ellenző zöldek és civilek véleményét. Ha viszont az RMDSZ-nek és a DNA célkeresztjébe került Borbélynak erről homlokegyenest eltérő tapasztalatai, információi vannak, akkor jó lenne, ha a nyilvánosság elé tárnák ezeket. A tisztázás elsősorban nekik áll érdekükben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok