Az esetek túlnyomó többségében egy kormány nemigen jöhet ki jól ilyen helyzetben, hiszen roppant nehéz cáfolni, ha már egyszer lábra kapott a hír az államkassza kiürülésének veszélyéről. Márpedig egyáltalán nem álhír, maga a Dăncilă-kabinet vállalkozott arra az Európai Bizottságnak eljuttatott levelében, hogy jövőre befagyasztja a béreket a közszférában, létszámstopot foganatosít az ágazatban, egyúttal semmiféle intézkedést nem hoz, amely befolyásolná a költségvetés sarokszámait.

Ezek a tervezett lépések okkal keltenek nyugtalanságot a lakosság körében, hiszen kimerítik a megszorító intézkedések fogalmát. Nem lehet véletlen, hogy a bukaresti balliberális kormány nadrágszíj-összehúzó politikára szánja el magát azután, hogy az elmúlt időszakban több lépcsőben megemelte a béreket és a nyugdíjakat, fedezet híján azonban ezek az intézkedések nem voltak tekintettel az Európai Bizottság által támasztott három százalékos hiánycél tartására.

Ezeket a nyilvánvaló tényeket ellensúlyozandó jelentette be a hétvégén a munkaügyi miniszter, hogy a tervezett 2019. januári időpont helyett már idén november elsején, azaz két hét múlva emeli meg a kormány a garantált minimálbért, mégpedig a jelenlegi 1900 lejes szintről 2080 lejre. (Ennél is nagyobb béremelés jár majd a differenciált minimálbér bevezetésével a felsőfokú végzettek és a tizenöt évnél nagyobb szolgálati idővel rendelkezők esetében).

Most először fordul elő, hogy egy hasonló intézkedést két hónappal az év lezárulta előtt foganatosít a kormány. De nem is ez a legnagyobb baj a minimálbér-emeléssel. Mindamellett, hogy arról árulkodik, valóban elfogyott a pénz a központi költségvetésből, az állam ezúttal is a versenyszféra, itt is elsősorban a kis- és középvállalkozások kárára igyekszik pótolni az űrt. Nem véletlen, hogy az ágazat képviselői nem értenek egyet a mesterséges béremeléssel, amely masszív elbocsátásokra kényszeríthet számos üzlettulajdonost, hiszen a romániai munkavállalók 46 százaléka minimálbért kap.

Egyértelmű, hogy az előrehozott béremelésről szóló bejelentés a közalkalmazottak fizetésének tervezett befagyasztása, és a kilátásban lévő megszorítások miatti aggodalmakat hivatott csitítani, és nem egy koherens kormányzati stratégia alkotóeleme. No és persze a legfőbb cél a költségvetési bevételek növelése, hiszen minél nagyobb a (minimál)bér, annál több adó folyik be az államkasszába. Ezek után viszont felmerül a kérdés, hogy a kormány felkészült-e egy idő előtti gazdasági válság hatékony kezelésére, vagy beéri az előrehozott megszorításokkal.