2012. november 01., 09:042012. november 01., 09:04
Ez a kezdeményezés még akkor is jó és felettébb hasznos, sőt éppen azért az, mert lám, máris megszólaltak a szolgálatos ellen(ke)zők, akik, mint annyi más időben és esetben, most is keresztbe tennének. Éppen annak szeretnének gátat vagy gáncsot vetni, hogy ez a könyv segítse lerakni azt az alapot, elhelyezni gyermekeink tudatában és lelkében azt az ismeretanyagot, amely a helyén kezelheti, tehát erősítheti az egészséges nemzettudatot ebben a mai nekibolondult ultraliberális, agymosó világban.
Ez a könyv és az ehhez hasonló munkák azért jók és szükségesek tehát, mert tartást adhatnak, mert meg tudják mutatni, hogy mi vagy a nem székelyek esetében ők: a székelyek valójában kik és mik volnának/volnánk, mi az a hagyaték, amelyet eleinktől fogva évszázadokon át megörököltünk, s amelyet óvni és tovább adni vagyunk kötelesek. Nem melldöngetős székely–magyarkodva, nem másokat lebecsülve, hanem mindenféle mellé- vagy hozzábeszélésektől mentesen: józanul, a dolgokat a helyükön kezelve.
És a helyükre téve, ahol szükséges. Olvassuk csak, s tanuljuk – újra, ha kell – együtt, gyermekek, szülők és nagyszülők, mert csak nyerhetünk belőle. E kezdeményezés példája lehetne ragadós, a Romániában élő más nemzetrészek történelmét sem volna ártalmas megírni és tanítani. Sőt a nemcsak a bőrszínek tekintetében kevert-keveredő, hanem vallási és nemzetiségi hovatartozások tekintetében ennél jóval korábban sokszínű Európában ugyanvalóst helye van a székelyföldihez hasonló kezdeményezésnek.
S a mindenkori anyanemzetekhez tartozó részek történelmének a segédkönyvéből a nemzeti kisebbségek mája és holnapja feletti döntnökök akár vizsgázhatnának is, mielőtt bársonyszékeikből sorsunkat osztanák s soroznák. De ne tévesszük szem elől, hogy a székelyek történelméről szóló segédkönyv akkor lesz igazán hasznos, ha szélesíti és nem szűkíti a látókört. A bukaresti agyakban is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok