2010. június 01., 10:482010. június 01., 10:48
Vagyis azt, ami a második világháború végső szakaszában Beneš agyából kipattant, és a róla hírhedté vált rendeletek révén 1945 nyarától kezdődően kivitelezhetővé vált: a magyarok ellehetetlenítését, kisemmizését, közvetett módon – Isten őrizz! – akár tömeges elmozdítását a szülőföldjéről.
Mert – bár Pozsony indoklásában ez nem jelenik meg szó szerint – a nemzetbiztonságra kockázatot jelentő személy(ek) akár ki is utasítható(k), főleg, ha a tegnap hatályba lépett jogszabály szerint – a magyar honpolgárság felvétele esetén – azonnal elveszíti(k) szlovák állampolgárságukat. Nemde? „Enyhébb” esetben a szlovák állampolgárság elveszítése a szavazati jog, illetve a választhatóság elvesztését is maga után vonná, ami szintúgy beláthatatlan következményekkel járhat(na) a felvidéki magyarságnak mind a parlamenti, mind az önkormányzati képviseletét illetően. Nemde?
Ráadásul a beneši–ficói–gasparovici eszmekörben fogant új szlovák törvény – bár egyénekről szól – akár közösségi vonatkozásban is hatályos lehet, amennyiben a Meciar-, illetve a még zajló Fico-korszakban elszenvedett sorozatos megaláztatásokkal, heccelésekkel, piszkálódásokkal elkedvtelenített, kifárasztott felvidéki magyarság jelentős része a felkínált lehetőséggel élve, mégis a magyar állampolgárság felvétele mellett döntene, mert abban látna vajmi vigasztalódást, netán védelmet.
Nehéz napok jönnek tehát. A felvidéki magyar érdekképviseletnek, de – ha szükségessé válik – Budapestnek is alaposan meg kell fontolnia teendőit, főleg annak a szlovák alkotmányos kitételnek a figyelembe vételével, miszerint – legalábbis az alaptörvény betűjét illetően – Szlovákiában senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés nemzetiségi hovatartozása miatt. És főleg annak a figyelembe vételével, hogy korábban az Európai Unió a Beneš-dekrétumok ügyét egy ejnye-bejnyével tulajdonképpen Szlovákia belügyének nyilvánította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok