2010. szeptember 22., 11:232010. szeptember 22., 11:23
És ott van a másik véglet, a mûholdas fényképezkedések, amikor tudtodon kívül befotóznak az udvarodra, leltározzák a muskátlis ablakod, de még azt is feltérképezhetik, éppen akkor milyen autó állt a házad elõtt. S mindezt közzéteszik interneten, ahol bármelyik kíváncsiskodó elindíthatja a Google Föld nevû programot, s ha megunta az Eiffel-torony körüli kukkolást, benéz a te házad környékére is, s már indulhat is a megszokott önkéntes Szabad Európa Rádió pletykarovata.
Természetesen már azon sem csodálkoztunk el egy barátommal, amikor munkahelyi telefonjára – ahol közös a bérlet, és az illetõ nem szerepel név szerint – egy személyre szóló üzenet érkezett a szolgáltatótól, melyben felszólítják, hogy fizesse ki az egy éve megszüntetett bérletének hátralékát. Telefonja márpedig szinte mindenkinek van, nem beszélve a közösségi oldalakról, ahol kutyánk-macskánk megosztódik, kapcsolatok körvonalazódnak, a téged alkalmazó cégek pedig informálódnak, mennyire hasonlít az önéletrajzod az adatlapodhoz, s a veled egy képen szereplõ haverok elérik-e a tûrhetõ szintet.
A hírek szerint a magyar kormány ennél is tovább megy, Országleltár fedõnév alatt hatvanezer fényképet készít Magyarországról, méghozzá akkora felbontásban, hogy a tíz centiméteres tárgyak is látszani fognak rajta. Jól belegondoltam, hát lesz abban minden: topless, nudi, a hátsó budi nyitott ajtóval, no meg a bokorban, természetben örömet keresõ párok. De persze ez csakis az állampolgárok jogait segíti, hiszen elsõdleges cél az illegális szeméttárolók, az árvízveszélyes területek feltérképezése, no meg a törvénytelenül építkezõk leleplezése. Így ott lesz, egyetlen programban a nemzeti vagyon, az állampolgároknak meg marad a pince.
A nemes cél érdekében a magánérdeket természetesen félre kell tenni, szeretõk autóját kéretik otthon hagyni, budiajtót becsukni, manzárdszobában pizsamában aludni, s persze a legfontosabb: mosolyogni.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.