Balogh Levente

2019. február 05., 09:08

Dragnea, a SRI-szelídítő

Nagyon úgy tűnik, hogy Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke komolyan gondolja a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elleni háborút.

A politikus – felülbírálva a pénzügyi tárca által kidolgozott költségvetés-tervezetet – bejelentette: sokallja a SRI-nek és a többi szolgálatnak szánt összeget, ezért azt át kell irányítani az egészségügybe. Mivel pedig – kormánytagságot ellehetetlenítő jogerős ítélet ide vagy oda – valójában ő a kabinet igazi feje, bárki is üljön éppen a miniszterelnöki székben, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter is jelezte: teljesítik a főnök utasítását. Persze már eleve meglepő volt, hogy a költségvetés igencsak bőkezűen bánna a szolgálatokkal, hiszen a SRI és a többi hírszerző szolgálat apanázsa jelentős mértékben gyarapodott volna a tervek szerint.

Pontosítunk: ez csak Romániában volt meglepő, egy normálisan működő országban nagyjából természetesnek tekinthető, hogy az egyre „súlyosbodó” nemzetközi helyzetben, ha kis mértékben is, de növelik a nemzetbiztonságért felelős intézmények támogatását. Romániában viszont immár évek óta konfliktusban áll a kormány és a hírszerzés, miután előbbi azt választotta kommunikációja fő csapásirányául, hogy a titkosszolgálatok – természetesen a SRI-vel az élen – a nyomozó hatóságokkal, elsősorban a korrupcióellenes ügyészséggel összefonódva egyfajta „párhuzamos államot” hoztak létre, amely koholt vádak alapján iktatja ki a közéletből azokat a politikusokat, akik nem hajlandóak neki gazsulálni.

Az is tény, hogy a szolgálatok és az ügyészségek közötti, utólag részben vagy teljes egészében alkotmányellenessé nyilvánított titkos együttműködési paktumok napvilágra kerülése legalábbis gondolkodóba ejthet azt illetően, vajon nem lépték-e túl még jobban hatáskörüket a szolgálatok, ha már az alkotmánybíróság is kimondta, hogy alaptörvénybe ütköző volt a nemzetbiztonság őrzésének örve alatt folyamatos tájékoztatást követelni az ügyészségektől. Mindenesetre a kívülállók számára most csak annyi látszik, hogy Bukarestben a törvényesen megválasztott kormány minden eszközt megragad arra, hogy szétverje a nemzetbiztonság őrzésével megbízott legfőbb szervet. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Dragnea célja valóban ez lenne. Ő és pártja vélhetően azt szeretnék, ha a SRI vezetői besorolnának a PSD, illetve a jelenlegi kormányoldal mögé, és – kéz kezet mos alapon – egymás érdekeit szem előtt tartva együttműködnének, bármit is jelentsen ez.

Ezért még az sem kizárt, hogy a mostani költségvetési vita valójában színjáték: a PSD elhúzta a mézesmadzagot a SRI és a többi szolgálat orra előtt, megmutatva, juthatna több pénz is nekik, ha a kormány – és főleg persze Liviu Dragnea – nagyon akarná, de ehhez az kell, hogy ne akarják minden áron a saját útjukat járni, pláne ne akarjanak királycsinálók, állam az államban lenni. Mindez azt jelzi, hogy komoly alapja lehet azon elemzői véleményeknek, amely szerint a titkosszolgálatok – az egykori kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáté utódjának számító SRI-vel az élen – igen komoly befolyással bírnak a román politikai és gazdasági életre, és a SRI a jelenlegi ellenzéki oldal támogatásában látja befolyása megőrzésének zálogát, míg a belügyi hírszerzés inkább a kormányoldal szövetségesének számít.

Amúgy magyar szempontból is érdekes a SRI-t érintő mostani konfliktus. Hiszen arról az intézményről van szó, amely korábban egyértelműen megfogalmazta, hogy nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a Romániában élő őshonos magyar közösséget. És biztosak lehetünk afelől, hogy hiába került ki ez a tétel az ország biztonságát fenyegető tényezők közül az emiatt kirobbant botrány nyomán, ha nincs is leírva, az illetékes szervek továbbra is belső ellenségnek tekintenek bennünket.

Ugyanakkor a magyarok bármilyen eszközzel történő megfélemlítése, beolvasztása vagy elüldözése már száz éve a román állam – ezen belül a hírszerzés – célja. Vagyis bárhogy is végződik a mostani háború, kevés az esély arra, hogy a mi szempontunkból kedvezően alakuljon a SRI doktrínája. Ezért, bármennyire is ellenszenves a kormányoldal, a hírszerzésnek sem igazán érdemes szurkolni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. március 11., hétfő

Magyargyűlölők valósága

Itt van ez a Realitatea (Valóság) nevű bukaresti hírtelevízió. Egykor igazi mérce volt a műfajában. Messze előzte a hasonló tematikájú magyarországi csatornákat szakmaiságban, objektivitásban. 

Balogh Levente 2019. március 08., péntek

Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) egyik tagja, a PNL elnöke, Ludovic Orban éppen most jelentette be, hogy nagyon nem szeretne egy másik EPP-tagpárttal, az RMDSZ-szel közösen kormányozni.

Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Vélemény
Pataky István: Magyargyűlölők valósága

Itt van ez a Realitatea (Valóság) nevű bukaresti hírtelevízió. Egykor igazi mérce volt a műfajában. ...

Balogh Levente: Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő ...

Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat