HIRDETÉS

Makkay József

2018. december 03., 19:07

Disznóvágók hosszú hétvégéje

A Szent András-napjával megtoldott román nemzeti ünnep hosszú hétvégéje idén leginkább a disznóvágóknak jött be. Legalábbis a magyar falvakban, de a reggelente –10 Celsius-fok hideget, vagy az ennél is alacsonyabb hőmérsékletet mutató higanyszál a román településekről is sok embert elrettentett attól, hogy szabadtéri ünnepekre induljon. Aki tehette, a disznóvágást részesítette előnyben.

Abban a szilágysági faluban, ahol mi is levágtuk a hízót, még legalább 15–20 disznó esett az ünnepnapok áldozatául. A disznóvágó férfiakból verbuválódott csapat bejárta a falut. Az egykori hagyomány manapság kényszerszülte szokássá vált, hiszen a szélrózsa minden irányába szétszóródott falubeliek közül sokan a disznóvágás miatt tértek haza, így kapós lett a reggeli disznófogó. Meg aztán a hónapokra egymástól elszakadt férfinépségnek jól jön, ha egy pohárka reggeli szilvórium mellet pár szót válthat az élet ügyes-bajos dolgairól. Akad, aki azt is tudni véli, hogy ez lesz az utolsó háztáji disznóvágás, ha így folytatódik a megállíthatatlannak tűnő sertéspestis.

Sokak számára a semmivel sem pótolható otthoni ízek varázsa jelenti a döntő érvet amellett, hogy szülők, rokonok neveljék, vagy megbízható falubelitől vásárolják a sertést. A megyeszékhelyen élő egyik ismerősöm azért tért haza éppen december elsején rokonaihoz disznót vágni, mert nem akarta, hogy a trikolórba burkolódzó Zilah ünnepi csendjét éppen az ő hízójának a visítása háborgassa.

Az EU-csatlakozást megelőző időszaktól kezdve évi rendszerességgel részt veszek itthoni disznóvágásokon, így jól nyomon követhetem tizenvalahány esztendő változásait. Emlékszem, 2007 körül kezdték rebesgetni, hogy többé nem lesz házi disznóvágás, merthogy ez nem EU-konform foglalkozás. Amikor ez a hisztéria lecsengett, akkor a vágás előtti kábítás története uralta a falusi közbeszédet, amiről szintén kiderült, hogy humbug, mert akik ezt elképzelték, és rendeletbe iktatták Bukarestben, még soha nem jártak háztáji gazdaságban. Az emberek aludtak rá egyet, és rég elfelejtették. Mint ahogy a mostani sertéspestis-riadalom is lecseng, de megmarad a falusi lét egyik örökös meghatározója, a disznóvágás.

A hentesboltok és a nagyáruházak széles választéka ellenére nemcsak a falun élők, hanem a városra elszármazottak közül is sokan arra esküsznek, hogy a falusi gazdaságokban nevelt állatnak nincs párja. Sok embertől hallottam már, hogy ez az igazi. Aki rendszeresen eszik háztáji csirkét, tyúkot, bárányt, nyulat, borjút, vagy mifelénk a húsok királynőjének számító disznót, az tapasztalatból tudja, mi a különbség a nagyüzemi és a kisgazdaság felhozatala és minősége között. Ami a húsokra, a zöldségre és a gyümölcsre egyaránt érvényes.

Jómagam ezért vagyok bizakodó a hagyományos erdélyi mezőgazdaság jövőjét illetően. Akármennyi érv is szól amellett, hogy a kisgazdaságok idejét múltak és fenntarthatatlanok, valamennyi falusi kiruccanásom, minden disznóvágás és az elégedett emberektől körülült disznótoros asztalok arról győznek meg, hogy ezt sem az Európai Unió, sem más hatalom megszüntetni nem tudja. Az erdélyi ember kitörölhetetlen öröksége ez az életmód, ami épp úgy hozzátartozik mindennapjainkhoz, mint a szülőkről és a nagyszülőkről a gyerekekre testált többi hagyomány.

Az utóbbi években még inkább fellendült a gyökerekhez, az otthoni ízekhez történő visszatérés, amit helyi termékek forgalmazására szakosodott internetes felületek sokasága bizonyít. Ez termelőnek és fogyasztónak egyaránt jó. A kistermelő megél belőle, a fogyasztó pedig egészséges terméket vásárolhat. Ha figyelünk és ügyelünk rá, ez lehet az erdélyi mezőgazdaság jövője.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2018. november 29., csütörtök

Száz év Balkán

Kevés pozitívumot tudunk felsorolni, ha arra kell választ adnunk, mit nyert Erdély annak nyomán, hogy 1918 december elsején néhány ezer román Gyulafehérváron kimondta: azt szeretnék, ha az általuk is lakott területek a szomszédos Román Királysághoz csatlakoznának.

Pataky István 2018. november 28., szerda

Csapdahelyzetben a kárpátaljaiak

Kárpátalja, az ott élő magyar közösség egyelőre megúszta a hadiállapotot, a kijevi parlament döntése értelmében csak a déli és keleti megyékre terjed ki a készültség, amely az ukrán–orosz tengeri csetepatét követi.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. november 27., kedd

Muszájünnep

Románia kényszeredetten készül megünnepelni századik születésnapját. Az ország úgy vág neki a december elsejéhez kapcsolódó rendezvénysorozatnak, mint egy öreg, megfáradt, saját magára és a világra egyaránt ráunt ember, aki számára a születésnap megülése sokkal inkább nyűg, mintsem ünnep.

Bálint Eszter 2018. november 26., hétfő

A takaró és az olaj, avagy állandó kampányban

Ahogy egy takaró nem lesz hosszabb attól, hogy kivágunk egy darabot a végéből, majd azt a másik végéhez illesztjük, úgy nem lesz takarékosabb a kormány, ha úgymond egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzeket.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. november 23., péntek

Ki is folytat itt hibrid háborút?

Tudta ön, kedves olvasó, hogy amennyiben szimpatizál a Sepsi OSK, illetve az FK Csíkszereda labdarúgó-csapatával, akkor a Románia ellen zajló titkos magyar hibrid háborút támogatja, amelynek a hátterében Oroszország is ott ólálkodik?

Kiss Judit 2018. november 22., csütörtök

Metszőollók, reformkezdeményezések

Minden jel arra utal, hogy egyelőre teljesen hiába kap minduntalan kemény, jogos kritikákat a hazai oktatási rendszer, mert jottányit sem tanul belőle. Ennek ellenére időről időre mantrázni kell, hogy mi minden nem működik megfelelőképpen.

HIRDETÉS
Pataky István 2018. november 21., szerda

Román csodák

Nem tudom, van-e a világ valamely egyetemének politológia szakán olyan kurzus, hogy önsorsrontó kormányzás, de ha létezik, a hallgatóit azonnal Bukarestbe kellene küldeni minimum féléves kihelyezett gyakorlatra.

Balogh Levente 2018. november 20., kedd

Határokon átívelő uszítás

Ha rövid az eszed, toldd meg egy kis magyarellenes uszítással – ha ránk bíznák, ezt javasolnánk az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP), illetve elnöke, Eugen Tomac „ars poeticájául”.

Makkay József 2018. november 20., kedd

Jobbágyok esete a restitúcióval

Kilencvenes évekbeli történet jut eszembe a romániai restitúció magyar vonatkozású megtorpanásáról. Egy gazdakör két világháború közötti értékes ingatlanának kolozsvári visszaperelése kapcsán olyan román ügyvédet ajánlottak, aki „felsőbb körökben” is jártas.

Rostás Szabolcs 2018. november 17., szombat

Bukaresti beintés

A romániai igazságügyi „reform” atyjának is nevezett Florin Iordache parlamenti megnyilvánulása mindennél jobban illusztrálja Bukarestnek az Európai Unió különböző intézményeitől érkező figyelmeztetésekhez való viszonyulását.

HIRDETÉS
Vélemény
Balogh Levente: Száz év Balkán

Kevés pozitívumot tudunk felsorolni, ha arra kell választ adnunk, mit nyert Erdély annak nyomán, hogy 1918 december ...

Pataky István: Csapdahelyzetben a kárpátaljaiak

Kárpátalja, az ott élő magyar közösség egyelőre megúszta a hadiállapotot, a kijevi parlament döntése ...

Rostás Szabolcs: Muszájünnep

Románia kényszeredetten készül megünnepelni századik születésnapját. Az ország úgy ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS