Rostás Szabolcs
2018. február 05., 23:222018. február 05., 23:22
Felül kívánja vizsgálni, újra akarja építeni a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyát a magyarországi baloldal, amelynek két képviselője járt az elmúlt napokban Erdélyben.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke alakulata, valamint a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjeként látogatott Kolozsvárra és Marosvásárhelyre Molnár Gyula MSZP-elnök társaságában.
Kettejük itteni megbeszéléseinek, nyilvános fellépéseinek lényege röviden úgy foglalható össze, hogy kormányra kerülésük esetén nem vonnák meg a külhoni magyaroktól a Fidesz-kormányok által nyújtott jogokat (lásd állampolgárság vagy szavazati jog), tulajdonképpen nem is vitatják az elcsatolt magyar közösségeknek az elmúlt nyolc évben juttatott anyaországi támogatások mértékét, jogosságát és megalapozottságát, viszont ezt a támogatáspolitikát mégis átszabnák. Hogy miként, arra nem tértek ki, ennek ellenére sejtjük, miként tennék „nyitottá” az anyaországi apanázsrendszert, hiszen jól emlékszünk, miként is nézett az ki a balliberális kormányok idején...
Végeredményben üdvözlendő, hogy az MSZP jelenlegi vezetője és miniszterelnök-jelöltje valamiképpen szakítani igyekszik a baloldal egykori vezetőinek „nemzetpolitikájával”. Az idézőjel már csak azért is indokolt, hiszen például a külhoni magyarok szavazati jogát megvonni kívánó Gyurcsány politikája mindennek nevezhető, csak nemzetinek nem, az olyan szocialista politikusok esetében pedig, mint az erdélyi magyarokat lerománozó Szanyi Tibor, fel sem merül a külhoni magyarokkal szemben viseltetett ellenérzésük újraértékelése.
Talán nem véletlen, hogy a modern szociáldemokráciára törekvő, a határon túli magyarokat emberszámba vevő baloldali politikusok számára mindez vállalhatatlan, és ma már elhatárolódnak attól, ahogyan elődeik viszonyultak például az állampolgárság kiterjesztéséről szóló, tizennégy évvel ezelőtti népszavazáshoz. Egy dolog viszont még mindig nem tiszta. Éspedig, hogy mennyire őszinte ez a „barátkozási” szándék a baloldal részéről.
Ha Karácsony és Molnár mondjuk fél évvel ezelőtt jön Erdélybe felvázolni nemzetpolitikai elképzelését, sokkal hitelesebben hangzott volna, sőt akkor lehetne még inkább hitelt adni a szavaiknak, ha fél év múlva is keresnék a kapcsolatot a külhoni magyarokkal. Viszont nagyon kilóg a lóláb, hogy éppen két hónappal a magyar országgyűlési választások előtt jutott eszükbe felkeresni Erdélyt, ráadásul nem is titkolták, hogy kampányolni jöttek.
Persze nincs azzal gond, ha bármelyik anyaországi politikai alakulat bejelentkezik a határon túliak szavazatáért, elvégre erről szól a választási megmérettetés. Csakhogy miként higgyen az erdélyi magyar az olyan közeledési szándéknak az őszinteségében, amikor úgy tűnik, hogy csak választás idején jut eszébe egyeseknek? Amikor úgy érzi, elsősorban szavazógépnek nézik, csak a voksa kell. Így a külhoni magyarnak is elég nehéz lesz felülvizsgálnia az anyaországi baloldallal kapcsolatos előítéleteit.

„Felelős, nemzetben gondolkodó, de nem nacionalista és nem gyarmatosító kormányt szeretnék” –jelentette ki pénteken Kolozsváron Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP kormányfőjelöltje. Az ellenzéki politikus kampányolni és tanulni jött Erdélybe.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
1 hozzászólás