2011. február 21., 10:182011. február 21., 10:18
Minden nyelvnek van saját története, természete, szemléletmódja, szokása, törvénye. Ennek ellenére kötelezővé akarják tenni minden tagország számára a roma „cigány” megnevezés használatát. Bizonyára azért, mert a cigány szónak évszázadok alatt több európai nyelvben is kialakult lekicsinylést, rosszallást, megvetést is hordozó hangulata. Nyelvünkben a bántó/sértő, lebecsülő mellékízeket hordozó kifejezéseket valóban ajánlatos kerülnünk (például a cigánykodik helyett mondhatjuk: kunyerál, veszekszik, hazudik stb.), viszont a cigány népnévben vagy azzal kapcsolatban nincs semmi kerülnivaló, mert nincs benne sértő vonás. Így tartja ezt nyelvművelésünk.
Igaz ugyan, hogy a bővített, átdolgozott kiadású értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó Budapest, 2003) a cigány népnév helyett a hivatalos/hivatali nyelvben a roma megnevezés használatát ajánlja. Helyesek és ajánlottak például az ilyen kifejezések: cigány kisebbség, cigány néptáncegyüttes, cigánybál, cigány iskolai osztály (vagy óvodai csoport), cigány képviselő, cigányzene, vályogvető cigány stb. Az idegen roma formát tehát csak hivatalos helyzetben vagy stilisztikai megfontolásból ajánlatos használnunk. Ha a szöveg vagy beszédhelyzet valóban indokolja azt. A roma szó a cigányok saját elnevezése, tehát cigány nyelvi forma, ezért idegen nyelvünkben. Cigány helyett romát mondani magyar beszédben épp olyan, mintha német helyett dajcsot (deutsh) vagy finn helyett szuomit (suomi) mondanánk.
A magyarba a cigány szó valamelyik déli szláv nyelvből került valószínű román közvetítéssel a 14–15. században, amikor a cigányok csoportosan kezdtek bevándorolni Magyarországra (most természetesen a történelmi Magyarország határaira kell gondolnunk). A nyelvünkben használt cigány szó végső forrása a kutatók szerint talán a bizánci görögre vezethető vissza, onnan a déli szláv nyelveken kívül még bekerült például a németbe, olaszba, oroszba is a miénkhez hasonló formában. Az angol csak a magyar cigányt jelöli a Tzigane szóval, más esetekben a gipsy (dzsipszi) formát használja általában. De a cigány nyelv angol megfelelője: Romany, vagyis roma nyelv. Ez viszont az angol nyelv dolga, nem a magyaré! A magyarban a cigány népnévnek éppúgy nincs gúnyos, lebecsülő árnyalata, mint például az olasz szó helyett sokszor használt talján (italián, azaz: itáliai) formának, sőt: a bizalmasabb és szintén olaszt jelentő digó szó sem sérti az olaszokat. A cigány-roma szópárt tehát nem úgy kell megítélni, mint például a tót-szlovák, muszka-ruszki-orosz, oláh-román stb. formákat. A magyar nyelvészeti szakirodalom eddig csak a cigány formát használta, a romát nem.
Komoróczy György
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.