2010. január 28., 09:572010. január 28., 09:57
Mindenek előtt azt kell észrevenni, hogy amiként Budapest az egységes magyar nemzet határon túli részeként tekint az erdélyi magyarságra, úgy Bukarest is nemzetrészként tartja számon a moldovai románságot. Enyhe késéssel talán, de Bukarestben is megérett a gondolat, hogy Románia nem lehet közömbös a chişinăui politikával szemben, felelősséget visel a Pruton túli románok ügye iránt.
A román kormányzat a magyarországinál hamarabb ismerte fel, hogy a román állampolgárság határon túli kiterjesztése lehet a legszorosabb kötelék, amelyet az anyaország fel tud ajánlani határon túli nemzettársainak. Míg Románia az EU tagállama, Moldova pedig Európa egyik legszegényebb országa, a román „világútlevél” jobb életlehetőségeket kínál a moldovaiaknak, és a román nemzethez tartozást is vonzóvá teszi.
A Băsescut Chişinăuba elkísérő miniszterek hada azt is jelzi, a gazdasági lehetőségek is egyre jobban érdeklik a román politikusokat. Kezdenek ráérezni arra, hogy távlatokban gondolkodva lehetőségeket rejt a román gazdaság számára a szomszédos, gazdaságilag elmaradott terület, ahol nem állják nyelvi, kulturális akadályok a román beruházók útját. Segítheti a magyar törekvések jobb megértését az is, ha a bukaresti keményvonalasok magyarellenes érzületét a chişinăui moszkoviták ellenérzéseihez hasonlítjuk.
A hasonló problémákkal való szembesítés empátiát is ébreszthet a befogadóbb lelkületű román politikusokban a magyar törekvések iránt, de azt is eredményezi, hogy elvszerűen nem ellenezhetnek semmi olyant, amit ők maguk már megvalósítottak, vagy ami a terveik között szerepel. A párhuzamokkal mégis óvatosan kell bánni, ezek ugyanis az ellenhatást is kiválthatják. A román tudatokban ugyanis a végső cél nem más, mint Románia és Moldova egyesítése. Ha a bukaresti politikusok önmagukból indulnak ki, a párhuzamok a magyar revizionizmustól való félelmet is erősíthetik bennük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok