VEZÉRCIKK – Vaskos botrány körvonalazódik a Moldovai Köztársaságban a 2014 májusában végzett népszámlálás körül, ami a 2011-es romániai cenzust övező visszásságok ismeretében számos tanulságot hordoz.
2015. január 05., 21:032015. január 05., 21:03
Meghökkentőek a chişinăui statisztikai hivatal által a napokban közzétett előzetes eredmények: tíz év alatt egymillió fővel, 2,9 millióra csökkent a volt szovjet tagköztársaság lélekszáma, közülük pedig 329 ezren külföldön élnek. Holott köztudott, hogy a kenyerüket Oroszországban vagy valamelyik EU-s országban kereső moldovaiak száma alulról súrolja az egymilliót.
Ehhez képest a Pruton túli média azt tálalta szenzációként, hogy a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva lényegesen csökkent a magukat moldovainak és orosznak vallók száma, miközben húsz százalékkal megugrott azoknak az aránya, akik a románt jelölték be nemzetiségükként. Hab a tortán, hogy a chişinăui statisztikai hivatal bejelentette: bűnvádi feljelentést tesz, mivel nem hozott nyilvánosságra a lakosság nemzetiségére vonatkozó adatokat, erről az intézet logóját felhasználva ismeretlenek küldtek ki álközleményt, a sajtó pedig ráharapott.
Sokan szándékos kiszivárogtatásra gyanakszanak, amely az EU felé kacsingató, de hagyományaiban és kultúrájában ezer szállal Moszkvához kötődő országban végbemenő társadalmi változásokra hivatott felkészíteni a közvéleményt.
A Bukarest részéről megnyilvánuló egyesülési szándék közepette komoly politikai üzenetet hordoz, ha a szomszédos országban nő a fogadókészség a nagy román törekvések iránt, és mindezt ráadásul nemcsak a román hatóságok által kiállított útlevél jelképezi. A tavalyi parlamenti választások nyomán újabb koalíciós kormányzásra készülő Nyugat-barát moldovai pártok mindig hídfőként tekintettek Romániára rögös európai útjukon, ám igyekeztek megtartani a tisztes távolságot is az „anyaország” sokszor erőltetettnek tűnő közeledésével szemben.
Nem kizárt, a népszámlálási adatokat is eme szempontnak vetik alá. Történt már ilyen: Románia mesterségesen duzzasztotta húszmillió fölé a lakosság számát a 2011-es cenzus során, amikor sok esetben a számlálóbiztosok kénye-kedve szerint rögzítették a nemzeti és vallási hovatartozásra vonatkozó adatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!