Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Bukások és elkerült pofonok tanulságai

2019. május 27., 20:312019. május 28., 09:38

2019. május 27., 20:312019. május 28., 09:38

Noha rengeteg becslés látott napvilágot az európai parlamenti választást megelőzően, még a legtapasztaltabb elemzők sem számítottak arra, hogy ennyi meglepetést tartogat a romániai megmérettetés.

Bár sejteni lehetett, hogy a felfokozott belpolitikai hangulat, a balliberális hatalom és jobboldali ellenzéke közötti ádáz küzdelem, no, és persze az államfő által kiírt népszavazás jóval több választópolgárt fog az urnák elé csalogatni, mint normális esetben, a belföldi választásokon tapasztalt részvételt is lepipáló szavazókedv mértéke a legmerészebb jóslatokat is túlszárnyalta. Még akkor is, ha elsősorban nem az európai témák csalogatták őket az urnák elé, hosszú idő után hallatták a hangjukat a fiatal, 18 és 25 év közötti nemzedék tagjai, továbbá – és ez legalább ilyen újdonság – megmozdult az urbánus lakosság olyannyira, hogy mintegy másfél millióval több városi választópolgár szavazott, mint vidéki.

Nos nagyjából ezek az együtthatók, és persze a kormányzó PSD-vel szembeni mérhetetlen ellenszenv vezetett a választás kapcsán megfogalmazható legfontosabb következtetéshez: kormányváltó hangulat van Romániában. Az ellenzéki alakulatok látványos előretörése, a Liviu Dragnea vezette PSD súlyos veresége (a 2016-os parlamenti választáson még fölényes győzelmet arató párt támogatottsága több mint húsz százalékkal zuhant), valamint a kisebbik koalíciós párt, az ALDE Brüsszelből való „hazahívása” világosan mutatja: a többségnek – a politikai, választói szempontból aktív rétegnek legalábbis – elege van a bukaresti hatalomból.

A keserű poharat mindenekelőtt a koalíciós pártoknak az igazságszolgáltatáshoz és a korrupcióellenes harchoz való viszonyulása töltötte meg, de ide sorolhatjuk a meg- és átgondolatlan gazdaságpolitikát is. Most, a hétfőig az ország legerősebb emberének számító Liviu Dragnea második büntetőperében született jogerős ítélettel, a PSD (még) elnökének bebörtönzésével nyer értelmet igazán mindaz a többéves erőfeszítés, amellyel a hatalom igyekezett minden úton-módon gyengíteni a fehérgalléros bűnözés elleni küzdelmet. Dragnea felmentése esetén a szociáldemokraták valamelyest ki tudták volna heverni az EP-választás vereségének kudarcát, a legfelsőbb bíróság jogerős ítélete, a kettős csapás elszenvedése nyomán azonban egyre kevesebb a valószínűsége, hogy a PSD képes lesz ellenállni a diadalittas ellenzék és Klaus Johannis államfő részéről érkező, az előrehozott választások kicsikarását célzó nyomásnak. Már csak azért is, mivel az alakulat parlamenti padsoraiból masszív elvándorlás várható a következő időszakban. Egyik napról a másikra nagyot fordult a világ Romániában, a következő időszakban nagy politikai átrendeződésnek lehetünk tanúi...

És mivel minden út összefut valahol, ne feledjük, jórészt a PSD-hez, valamint az igazságszolgáltatáshoz fűződő viszonya okozta majdhogynem az RMDSZ vesztét is a hétvégi EP-választáson. A szövetség a kampányhajráig nem tudta, nem akarta belátni, hogy a balliberális koalícióval ápolt kapcsolata mérgezően hat a saját választópolgáraival három évtizede fennálló viszonyára, és hogy az erdélyi magyar közösség még az elvitathatatlan, a kisebbségi jogok bővítése terén elért eredmények fejében is túl nagy árnak tartja a – most már hatványozottan kimondható – velejéig korrupt hatalom túlkapásainak támogatását. A koalíciós paktum felrúgásáról a választás előtt három nappal tett bejelentés pedig meglehetősen őszintétlenre sikeredett, és sokkal inkább a vészjósló választási előrejelzések miatti aggodalomra vezethető vissza.

Bár átlépte az ötszázalékos küszöböt, ha sikerül is megőriznie két brüsszeli mandátumát, az RMDSZ-nek elengedhetetlenül le kell vonnia az elmúlt két és fél év politizálásának, a bukaresti hatalomhoz fűződő viszonyának tanulságait – nem utolsósorban pedig az erdélyi magyarokkal szembeni viszonyulását. Miután ugyanis a szövetség a teljes romániai magyar közösség érdekképviseleti szervezetének tekinti magát, nem teheti meg, hogy előre bűnbaknak kiáltja ki azokat, akik nem értenek vele mindenben egyet, akikről azt sejti, hogy nem rá szavaznak, vagy akikről feltételezi, hogy távol maradnak az urnáktól. Ennek a rétegnek a démonizálása, a félelemkeltésre épülő kampány helyett jobb lenne visszaszerezni a csalódottak, a kiábrándultak, a politikától elfordulók bizalmát. Már csak a következő választásokon remélt sikeres eredmény, illetve a most kis híján elcsattant pofon további elkerülése érdekében is.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

A TikTok-AUR-generáció

Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Köszi, bihari magyar politikum, miattatok szégyellem, hogy váradi vagyok

A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.

Makkay József

Makkay József

A fogatlan emberek országa

Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.

Balogh Levente

Balogh Levente

Putyin marad

Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.

Makkay József

Makkay József

Megtűrt vagy száműzött magyar nyelv Erdélyben

Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.

Kiss Judit

Kiss Judit

Anyai pofonok és kényszermunka mínusz 30 fokban

Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.

Balogh Levente

Balogh Levente

Magyar–román együttműködés Iohannisért?

Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.