Rostás Szabolcs

2019. május 27., 20:31

Bukások és elkerült pofonok tanulságai

Noha rengeteg becslés látott napvilágot az európai parlamenti választást megelőzően, még a legtapasztaltabb elemzők sem számítottak arra, hogy ennyi meglepetést tartogat a romániai megmérettetés.

Bár sejteni lehetett, hogy a felfokozott belpolitikai hangulat, a balliberális hatalom és jobboldali ellenzéke közötti ádáz küzdelem, no, és persze az államfő által kiírt népszavazás jóval több választópolgárt fog az urnák elé csalogatni, mint normális esetben, a belföldi választásokon tapasztalt részvételt is lepipáló szavazókedv mértéke a legmerészebb jóslatokat is túlszárnyalta. Még akkor is, ha elsősorban nem az európai témák csalogatták őket az urnák elé, hosszú idő után hallatták a hangjukat a fiatal, 18 és 25 év közötti nemzedék tagjai, továbbá – és ez legalább ilyen újdonság – megmozdult az urbánus lakosság olyannyira, hogy mintegy másfél millióval több városi választópolgár szavazott, mint vidéki.

Nos nagyjából ezek az együtthatók, és persze a kormányzó PSD-vel szembeni mérhetetlen ellenszenv vezetett a választás kapcsán megfogalmazható legfontosabb következtetéshez: kormányváltó hangulat van Romániában. Az ellenzéki alakulatok látványos előretörése, a Liviu Dragnea vezette PSD súlyos veresége (a 2016-os parlamenti választáson még fölényes győzelmet arató párt támogatottsága több mint húsz százalékkal zuhant), valamint a kisebbik koalíciós párt, az ALDE Brüsszelből való „hazahívása” világosan mutatja: a többségnek – a politikai, választói szempontból aktív rétegnek legalábbis – elege van a bukaresti hatalomból.

A keserű poharat mindenekelőtt a koalíciós pártoknak az igazságszolgáltatáshoz és a korrupcióellenes harchoz való viszonyulása töltötte meg, de ide sorolhatjuk a meg- és átgondolatlan gazdaságpolitikát is. Most, a hétfőig az ország legerősebb emberének számító Liviu Dragnea második büntetőperében született jogerős ítélettel, a PSD (még) elnökének bebörtönzésével nyer értelmet igazán mindaz a többéves erőfeszítés, amellyel a hatalom igyekezett minden úton-módon gyengíteni a fehérgalléros bűnözés elleni küzdelmet. Dragnea felmentése esetén a szociáldemokraták valamelyest ki tudták volna heverni az EP-választás vereségének kudarcát, a legfelsőbb bíróság jogerős ítélete, a kettős csapás elszenvedése nyomán azonban egyre kevesebb a valószínűsége, hogy a PSD képes lesz ellenállni a diadalittas ellenzék és Klaus Johannis államfő részéről érkező, az előrehozott választások kicsikarását célzó nyomásnak. Már csak azért is, mivel az alakulat parlamenti padsoraiból masszív elvándorlás várható a következő időszakban. Egyik napról a másikra nagyot fordult a világ Romániában, a következő időszakban nagy politikai átrendeződésnek lehetünk tanúi...

És mivel minden út összefut valahol, ne feledjük, jórészt a PSD-hez, valamint az igazságszolgáltatáshoz fűződő viszonya okozta majdhogynem az RMDSZ vesztét is a hétvégi EP-választáson. A szövetség a kampányhajráig nem tudta, nem akarta belátni, hogy a balliberális koalícióval ápolt kapcsolata mérgezően hat a saját választópolgáraival három évtizede fennálló viszonyára, és hogy az erdélyi magyar közösség még az elvitathatatlan, a kisebbségi jogok bővítése terén elért eredmények fejében is túl nagy árnak tartja a – most már hatványozottan kimondható – velejéig korrupt hatalom túlkapásainak támogatását. A koalíciós paktum felrúgásáról a választás előtt három nappal tett bejelentés pedig meglehetősen őszintétlenre sikeredett, és sokkal inkább a vészjósló választási előrejelzések miatti aggodalomra vezethető vissza.

Bár átlépte az ötszázalékos küszöböt, ha sikerül is megőriznie két brüsszeli mandátumát, az RMDSZ-nek elengedhetetlenül le kell vonnia az elmúlt két és fél év politizálásának, a bukaresti hatalomhoz fűződő viszonyának tanulságait – nem utolsósorban pedig az erdélyi magyarokkal szembeni viszonyulását. Miután ugyanis a szövetség a teljes romániai magyar közösség érdekképviseleti szervezetének tekinti magát, nem teheti meg, hogy előre bűnbaknak kiáltja ki azokat, akik nem értenek vele mindenben egyet, akikről azt sejti, hogy nem rá szavaznak, vagy akikről feltételezi, hogy távol maradnak az urnáktól. Ennek a rétegnek a démonizálása, a félelemkeltésre épülő kampány helyett jobb lenne visszaszerezni a csalódottak, a kiábrándultak, a politikától elfordulók bizalmát. Már csak a következő választásokon remélt sikeres eredmény, illetve a most kis híján elcsattant pofon további elkerülése érdekében is.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. május 24., péntek

Az EP-választás tétjei

Talán soha nem előzte meg ilyen feszültség az európai parlamenti választásokat, mint most.

Pataky István 2019. május 22., szerda

Átok Románián

Európai parlamenti választások következnek, ami a nevéből könnyen következtethetően annyit jelent, hogy a politikai pártok képviselőket küldenek abba a testületbe, amely igyekszik alakítgatni az egyelőre még huszonnyolc tagállamból álló szövetség ügyeit.

Balogh Levente 2019. május 21., kedd

Magyarország, az ellenség

Abban semmi meglepő sincs, hogy a románok általában gyanakodva – ha nem éppen ellenségesen – tekintenek ránk, magyarokra és Magyarországra.

Rostás Szabolcs 2019. május 20., hétfő

Acsarkodás a katonacsontok fölött

A megannyi történelmi sérelemmel és jelenkori nézeteltéréssel terhelt román–magyar viszonyrendszer tudatában borítékolható volt, hogy az úzvölgyi katonai temető körül kirobbant botrány nem csitul el magától, és előbb-utóbb elszabadulnak az indulatok.

Balogh Levente 2019. május 17., péntek

Itt a nagykövetség, hol a nagykövetség?

A jelenlegi bukaresti kormány tevékenységéről már sokszor leírtuk, hogy tragikomikus, de van egy téma, amelyre jobban tényleg nem is passzolhatna ez a jelző: az izraeli román nagykövetség elköltöztetésének ügye.

Makkay József 2019. május 16., csütörtök

A kisajátított Úzvölgye

Tanulságos történet volt számomra a napokban eljutni az Úzvölgyébe, és testközelből látni mindazt, amiről immár bő két hete beszél az erdélyi magyar közvélemény. A haditemetőjéről ismert település Erdély és Moldva határán ma már lakatlan végvárként áll a keleti végeken.

Kiss Judit 2019. május 15., szerda

Mindennapi medvéink, mindennapi tévedéseink

Hogy mi minden húzódik a fölöttébb összetett, folyton napirenden lévő medvekérdés mélyén és mögött, abban igencsak könnyen eltévedhet az, aki tisztábban akar látni az okok, okozatok és megoldási lehetőségek labirintusában.

Pataky István 2019. május 14., kedd

Az USR-lufi és a lájkok

Itt van ez a Mentsétek meg Romániát (USR) nevű, pártnak látszó valami. Új, friss erő egy olyan választási szövetségessel, aki egyetemistaként Gheorghe Funar környezetében kóstolt bele a politikába, majd egyszer csak a miniszterelnöki székben landolt.

Balogh Levente 2019. május 13., hétfő

Megússzák Iliescuék?

Egyelőre úgy tűnik, illúziónak bizonyult, hogy esély nyílhat mindazon egykori politikai és egyéb vezetők felelősségre vonására, akiknek azt „köszönhetjük”, hogy Románia közel harminc évvel ezelőtt képtelen volt végérvényesen lerázni magáról a posztkommunista elitet.

Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Vélemény
Balogh Levente: Az EP-választás tétjei

Talán soha nem előzte meg ilyen feszültség az európai parlamenti választásokat, mint most.

Pataky István: Átok Románián

Európai parlamenti választások következnek, ami a nevéből könnyen következtethetően annyit jelent, hogy ...

Balogh Levente: Magyarország, az ellenség

Abban semmi meglepő sincs, hogy a románok általában gyanakodva – ha nem éppen ellenségesen – tekintenek ...