Balogh Levente
2020. február 25., 08:372020. február 25., 08:37
Túl vagyunk hát az előre hozott parlamenti választások kiírása körül zajló politikai iszapbirkózás – nevezhetjük nyugodtan színjátéknak is – újabb fejezetén, miután az alkotmánybíróság kimondta: Klaus Johannis államfő alkotmányellenesen jelölte ismét miniszterelnöknek Ludovic Orbant, ezt követően pedig a parlament az ellenzéki pártok bojkottja miatt határozatképtelennek bizonyult, bár a talárosok döntése miatt amúgy is okafogyottá vált az új kormányról szóló bizalmi szavazás.
A hétfői fejlemények alapján kijelenthető, hogy az egész hercehurcában az alkotmánybíróság bizonyult a legkorrektebbnek, hiszen leszögezte: a miniszterelnök kijelölésének célja a kormányképes többség kialakítása, nem a pillanatnyi hatalmi érdekek alapján történő trükközés.
A mostani kutyakomédia, amit az államfő és a parlamenti pártok játszanak, ugyanis még a romániai szinthez képest is példátlan, hiszen sem a kisebbségben kormányzó liberálisok, sem az ellenzéki, de a parlamentben a legtöbb mandátumot birtokló szociáldemokraták nem akartak szavazni az új kormányról.
Persze eltérő okokból: míg a liberálisok eleve azért provokálták ki az Orban-kormány megbuktatását, és azért nem akarták megszavazni az új kormányukat, hogy megpróbáljanak előre hozott választást kicsikarni, a szociáldemokraták és szövetségeseik azért tartózkodtak a voksolástól, hogy tovább húzzák az alkotmányos eljárást, és minél később kerüljön sorra a második szavazás a kormányról, amelynek kudarca esetén az államfő végre megkapná, amit akar, és feloszlathatná a parlamentet, kiírva az előre hozott választást.
Jelen pillanatban tehát ott tartunk, hogy a romániai politikai osztály tagjai már megint nem az általuk – legalább a párt nevében – vallott értékek alapján határozza meg önmagát, hanem azon az alapon, hogy akar-e előre hozott választást vagy sem.
A liberálisok és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) még mindig arra számítanak, hogy ha sikerülne valamikor május-júniusra kierőszakolni az előre hozott megmérettetést, a mostani konjunktúra alapján sikerülne jó eredményt elérniük a voksoláson.
A liberálisokat azért szorítja az idő, mert kisebbségi kormányuk egyrészt számos népszerűtlen intézkedésre kényszerül, másrészt a szociáldemokraták alkalmi szövetségek útján rendszeresen keresztül tudják húzni a számításaikat.
A szocdemek kapcsán továbbra is érvényes, hogy az ő érdekük viszont éppen az, hogy a liberálisok minél hosszabb ideig – lehetőleg az év végén esedékes rendes parlamenti választásig – maradjanak kormányon, hogy a kormányzás megpróbáltatásai erodálják a népszerűségüket. Hogy ebben akár igazuk is lehet, egy múlt heti, saját felmérésük igazolhatja, amely szerint a liberálisok ugyan még mindig 40 százalék körüli támogatottsággal bírnak, de a PSD kikerülni látszik a „karanténból”, és azt követően, hogy hosszú ideje 20 százalék körül mérik, most már 27 százaléknyian támogatják őket. Ez ugyan ahhoz még kevésnek tűnik, hogy bevállalják az előre hozott választásokat, de néhány héten belül még ez is megváltozhat.
A liberálisok – és fő mentoruk, Klaus Johannis államfő – ugyanis az elmúlt időszakban többször is tanúbizonyságát adták annak, hogy a demokrácia és a jogállamiság melletti elköteleződésükről szóló hangzatos nyilatkozatok ellenére hatalomra kerülve ők is előszeretettel kerülik meg a demokratikus intézményeket, és szívesen élnek autoriter eszközökkel.
Az már eleve a cinizmus csimborasszójának minősül, hogy miután a Ludovic Orban vezette kormány kiprovokálta a saját megbuktatását, Klaus Johannis államfő ismét a megbuktatott kormányfőt jelölte miniszterelnöknek, de ugyanilyen önkényes döntésnek minősül, hogy a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács negatív véleménye ellenére is kinevezte a legfőbb ügyészt.
A kormány is sorozatosan kerülte meg a demokratikus alapelveket, amikor a parlamentet „átugorva”, felelősségvállalással akarta bevezetni a kétfordulós polgármester-választást, illetve amikor sürgősségi rendelettel próbálja módosítani a választási törvényt kevesebb mint egy évvel a voksolás előtt.
Ennek nyomán az elvakult híveken, illetve a megveszekedett PSD-ellenes szavazókon kívül egyre többen ábrándulhatnak ki a liberálisokból, ami a PSD malmára hajthatja a vizet.
Bárhogy is alakul a helyzet, egy dolog bizton kijelenthető: ha a jó kormányzást – illetve egyáltalán az érdemi kormányzást – jelentő intézkedések terén lenne ennyire kreatív a politikai osztály, mint amilyen találékony a saját hatalma bebetonozását, az ellenfél eltiprását célzó intézkedések terén, jóval előrébb tartana az ország.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!