2012. október 31., 09:502012. október 31., 09:50
Amikor az ember egyszer megálmodja, hogy milyen magasra szeretné felszerelni az általa összerakott könyvespolcot, biztos, hogy az első fúrás a falban a lakás fő villanyvezetékét találja el, a fúrógéppel együtt az összes elektromos szerkezetet működésképtelenné téve.
Akkor is igazak ezek a megállapítások, ha az ember magának végzi a munkálatokat, és esetleg saját korábbi hibáit szeretné kijavítani. De hatványozottan igazak abban az esetben, ha az ember – például e sorok írója – egy nemtörődöm embertől vásárolta a lakását, aki a fürdőkádat úgy állította be a fürdőszobába, hogy az ajtókeret egy részét kivájta, mert a perem másképp nem fért be, a kád széle és a fal között pedig arasznyi rést hagyott, ahol vígan csordogálhatott a víz a csapból a cementes padlóra. Vagy aki nagytestű kutyát tartott a cipősdoboznyi házban, kölykökkel együtt, hogy még beköltözésünk után egy hónappal is találtunk félig rágott csontokat a konyhabútor mögött. De a legszebb még mindig az, hogy a nagyobbik szobában található fűtőtestet valahogy úgy sikerült beszerelnie vagy beszereltetnie, hogy a bemenő vezeték lent van, a kimenő meg fent.
Nos, én nem vagyok sem fűtésszerelő, sem egyéb műszaki szakember, de annyira még elemi iskolai tanulmányaimból emlékszem, hogy a víz – legyen az hideg vagy forró, keringjen bár vezetékben vagy csordogáljon patakban – fentről lefelé szokott folyni, fordítva igen ritkán. Ezért van az, hogy szerencsés télkezdetekkor, amikor a közműszámlákkal állandóan elmaradó szomszédok miatt sincs gond a városi fűtés beindításával, nálunk mindig hetekbe telik, amíg férjem és apósom – ki tudja, milyen boszorkánytrükkökkel – nagy nehezen ráveszi a radiátort, hogy fittyet hányjon a fizika törvényeire, és valahogyan melegedjen fel.
Ha nem sikerül, kipróbáljuk a ráolvasást, köpölyözést, esetleg a kérlelést, vagy ha sehogy sem megy, a szigorú nézést. Mert az már mégsem lehet, hogy holmi gravitáció miatt nálam ne legyen meleg a nappaliban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok