HIRDETÉS

Balogh Levente

2018. március 30., 10:21

„Magyarbarát” román–moldovai egyesülés?

Mintha nem is abban az országban lennénk, amely következetesen ellenez minden határmódosítást Európában, és sem Koszovó függetlenné válását nem hajlandó elismerni, sem a katalán önállósodási törekvéseket.

A román parlament Besszarábia és Románia egyesülésének századik évfordulóján olyan nyilatkozatot fogadott el, amely szerint gyakorlatilag felszámolná a Moldovai Köztársaság államiságát, már ha ezt a moldovai polgárok is akarják. A dokumentum szerint ugyanis Románia polgárai máris készen állnak az egyesülésre. A politikusi nyilatkozatok még vadabbak voltak, a két házelnök beszédei alapján már-már olyan érzése támadhatott a tájékozatlan nézőnek, mintha máris felsorakozott volna a román hadsereg a román–moldovai határon, hogy dicsőségesen bevonuljon a Pruton túli országba.

Pedig néhány, egyéb értelmes témát kitalálni képtelen politikus hagymázas képzelgésein túl Románia és Moldova egyesülése nem hogy a közeljövőben nem esedékes, de még évek múlva sem tűnik annak. A két ország polgárai ráadásul a legkevésbé sem állnak készen az összeborulásra: Romániában csupán 27, Moldovában pedig még ennél is kevesebb, 21 százaléka támogatná a polgároknak az egyesülést – vagyis azt, hogy Románia bekebelezze északkeleti szomszédját. Emellett Románia és a román gazdaság nincs, és sokáig nem is lesz felkészülve arra, hogy gazdaságilag képes legyen integrálni az Európa egyik legszegényebb országának számító Moldovát.

Az unionista handabandázás és az önkormányzatok által a Prut mindkét oldalán elfogadott egyesülési szándéknyilatkozatok így nem többek politikai pótcselekvésnél, porhintésnél, amellyel megpróbálják elterelni a polgárok figyelmét a valós problémákról, ha már megoldani nem tudják őket. Az egyesülés már csak azért sem több Liviu Dragnea, Traian Băsescu volt államfő és társaik vágyálmánál, mivel Moldova Európa geopolitikailag jelenleg egyik legforróbb pontján fekszik.

Oroszország nem csupán azt próbálja megakadályozni, hogy a Nyugat – élen az Egyesült Államokkal – még közelebb tolja saját érdekszféráját az orosz határhoz, de egyenesen szeretné visszaszerezni régi befolyási övezetének legalább egy részét. Ehhez kiváló eszköz Moldova szakadár területe, Transznisztria, amelynek önállóságát ugyan még Moszkva sem ismerte el, de attól még a mintegy 500 000 orosz ajkú polgár lakta régióban állomásoztatja „békefenntartó” egységeit – jelentős katonai arzenállal egyetemben.

Amíg a terület státusa nem rendeződik, addig sem az EU, sem a NATO – vagyis az Egyesült Államok – számára nem lehet kívánatos egy potenciális konfliktuszóna „importálása”. Márpedig abban biztosak lehetünk, hogy Moszkva minden eszközzel odahat majd, hogy Transznisztria ne akarjon olyan ország része maradni, amely előbb- utóbb egy másik országgal egyesülve megszűnne létezni.

Persze egy precízen kidolgozott, a helyi viszonyokat maximálisan figyelembe vevő autonómia esetén már más lehetne a helyzet – csakhogy ebben az esetben meg Bukarest számára lenne szinte lenyelhetetlenül nagy falat Moldova. Hiszen a magát egységes nemzetállamként meghatározó – egyébként a románon kívül közel húsz nemzeti közösségnek otthont adó – Románia tűzzel-vassal küzd az autonómiának még a gondolata ellen is. Sőt a legeszementebb román „érv” szerint az autonómia – amelyet amúgy is a szeparatizmus szinonímájaként próbálnak beállítani, holott annak éppen az ellentéte – diktatórikus, ördögtől való dolog, amelyet a bolsevik diktátor, Sztálin talált ki és erőszakolt rá Romániára a Magyar Autonóm Tartomány képében.

Ennek folyományaként a magyar autonómia módszeres felszámolását a nemzeti függetlenségért vívott küzdelem dicsőséges momentumaként állítják be. Márpedig Moldovában már amúgy is létezik egy autonóm régió: az ortodox vallású, de török eredetű gagauzok lakta terület. Amely szinte pontosan olyan szintű önrendelkezéssel bír, amilyet az erdélyi és partiumi magyarok szeretnének. Mindezt úgy, hogy a moldovai alkotmány is egységes és oszthatatlan államként határozza meg az országot, akárcsak a román – de az alaptörvénybe mégis belefér az autonóm régió is.

Bár nem lehetetlen, mégis kétséges, hogy amennyiben mégiscsak kedvező nemzetközi konjunktúra alakulna ki az egyesülés szempontjából, az uniós, illetve washingtoni partnerek elfogadnák az újabb konfliktusok magvait elhintő lépést, vagyis a gagauz autonómia felszámolását, a szerzett jogok megcsonkítását, bármennyire is szeretné azt Bukarest. Magukról a gagauzokról nem is beszélve, akik mögött egyrészt Moszkva, másrészt Ankara is ott állhat.

Mindezek fényében tehát akár még pozitív hozadékkal is járhatna a román–moldovai egyesülés – hiszen azt semmilyen normális, józanul gondolkodó embernek, nemzetközi partnernek nem lehetne bemagyarázni, miért is ne lenne joguk a magyaroknak az autonómiára, ha egyszer a gagauzok rendelkezhetnek vele.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2018. március 28., szerda

Álomvilágok találkozása a centenáriumi mesében

Nem lacafacázott Románia erős embere a Besszarábiával történt egyesülés 100. évfordulója alkalmából kedden megtartott parlamenti díszülésen.

Kiss Judit 2018. március 27., kedd

Mindannyiunk tükre, a színház

Nézők és színészek együtt ünneplik a színpadon megszülető mindenkori csodát a március 27-i világnap apropóján.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. március 26., hétfő

Az uszítás szabadsága

A szólásszabadság minden körülmények közötti tiszteletben tartása fontosabb, vagy az, hogy az egyesek által sértőnek, kirekesztőnek sőt uszítónak minősített tartalmak ne kaphassanak nyilvánosságot?

Rostás Szabolcs 2018. március 25., vasárnap

Nemzetbiztonság, igazságszolgáltatás

Kevesen tudnak indulatmentesen reagálni a Horváth Anna, Kolozsvár egykori alpolgármestere ügyében alapfokon kihirdetett táblabírósági ítéletre azok közül, akik érdeklődést tanúsítanak a közélet iránt.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. március 23., péntek

Belső és külső ellenségek

Sajátos offenzívába kezdett a bukaresti kormánykoalíció az elmúlt napokban az igazságszolgáltatással vívott csatában.

Páva Adorján 2018. március 21., szerda

Mit nyerhet a magyarság a román revizionizmusból?

Az erdélyi, székelyföldi autonomista törekvések oldaláról nézve sokkolóként hathat az a nyilatkozat, amelyet kedden fogadott el a Temes megyei önkormányzat Románia és Besszarábia újraegyesítéséről.

HIRDETÉS
Kiss Judit 2018. március 21., szerda

Medveprobléma – folyt. köv.

Bár még sok helyen bokáig ér a hó, éjszakára mínuszokat jósolnak a meteorológusok, és egyelőre nyoma sincs a szívderítő napsütésnek, minderre fittyet hányva megkezdődött tegnap a csillagászati tavasz.

Rostás Szabolcs 2018. március 19., hétfő

Kezdeni elölről

A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvény alkotmánybírósági elutasítása kiváló apropó.

Bálint Eszter 2018. március 19., hétfő

Recesszióban a pénzügyi kultúra

Románia az utolsó helyen áll európai uniós viszonylatban a pénzügyi kultúra terén – ezt a lesújtó következtetést a Világbank által immár két éve készített elemzésben olvashattuk.

Balogh Levente 2018. március 16., péntek

Gumitörvény a kisebbségi panaszok ellen

Bár alapvetően nem a kisebbségek ellen irányul, nagyon könnyen a jogtiprások miatt panaszkodó kisebbségi polgárok ellen fordítható Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének ötlete.

HIRDETÉS
Vélemény
Páva Adorján: Álomvilágok találkozása a centenáriumi mesében

Nem lacafacázott Románia erős embere a Besszarábiával történt egyesülés 100. évfordulója ...

Kiss Judit: Mindannyiunk tükre, a színház

Nézők és színészek együtt ünneplik a színpadon megszülető mindenkori csodát a március ...

Balogh Levente: Az uszítás szabadsága

A szólásszabadság minden körülmények közötti tiszteletben tartása fontosabb, vagy az, hogy az ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS