Bekövetkezett hát, amire 1996. óta, az RMDSZ nyolcszori kormányzati szerepvállalása során nem volt példa: a szövetség önszántából távozik a hatalomból.
2014. december 14., 20:032014. december 14., 20:03
A szűk körű csúcsvezetőség után a hétvégén az SZKT is áldását adta az ellenzékbe vonulásra, sőt a miniparlament ülésén Kelemen Hunor újratervezést hirdetett az alakulat politikájában.
Elsősorban azzal indokolta a magyar közösséggel 25 évvel ezelőtt kötött szövetség „újrabogozásának” szükségességét, hogy az elmúlt negyed évszázad során sokan eltávolodtak az RMDSZ-től, a novemberi államfőválasztáson az erdélyi magyar választók jelentős része román jelöltre – többségében Klaus Johannisra – szavazott, és őket a két magyar elnökjelölt egyike sem tudta megszólítani.
Sokat nyomott a latban az is, hogy rövid idő alatt „drámaian” csökkent azoknak a magyaroknak a száma, akik jónak látják, hogy a szövetség folytassa a kormányzati szerepvállalást. Kelemen helyzetértékeléséből nem hiányzott tehát az önkritika, annak felismerése, hogy az RMDSZ választói támogatottsága jelentősen erodálódott, és ha ezt a folyamatot nem sikerült megállítani, az alakulat 2016-ban nem jut be a bukaresti parlamentbe.
A kormányzásnak való hátat fordításhoz vezető okokon kívül azonban legalább ennyire beszédesek a nyilvánosság számára eddig nem ismert adatok. Ha hinni lehet az RMDSZ megrendelésére az elnökválasztás után készült közvélemény-kutatásról szóló információknak, akkor azok fölöttébb lesújtóak az alakulat számára.
E szerint ugyanis a megkérdezett magyarok 51 százaléka úgy véli: az RMDSZ-nek Johannist kellett volna támogatnia. Miközben korábban a magyarok 80 százaléka támogatta az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, most csupán a megkérdezettek 54 százaléka.
Ám a legérdekesebb adat arról árulkodik, hogy az elmúlt 25 évben először bíznak a magyarok jobban egy román politikusban, mint egy magyarban: az elnökválasztás második fordulója után a közösség körében tizenkét százalékkal magasabb volt Johannis bizalmi indexe, mint a Kelemen Hunoré.
Nem véletlen hát, hogy az alakulat súlyos bizalmi válságba került vezetői belátták: sürgősen korrigálniuk kell az eddigi politikát, ellenkező esetben a szövetségben is magukra maradnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!