2012. március 14., 09:172012. március 14., 09:17
Ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy a leendő magyar nyelvű karon belül angol nyelvű képzés is lesz – ráadásul Mihai-Răzvan Ungureanu kormányfő a német nyelvű oktatást is támogatná –, olyan nyitásnak lehetünk szemtanúi, amely megpróbálja elütni azoknak a sovén felhangoknak és támadásoknak az élét, amelyek mindeddig nagyban hozzájárultak e kérdés megoldatlanságához.
Lám, miként fenekedik az ellenzék a voltaképpen még meg nem született kormányhatározat ellen. Ha viszont onnan közelítjük a kérdést, hogy az Ungureanu-kormány megoldáskereséséhez hasonló kezdeményezések buktak már el ebben az országban, semmi sem szavatolja, hogy a tíznapos közvita végén valóban megszületik a marosvásárhelyi gyógyászképzés magyar karát – az egykori nagyhírű és kiváló szakemberek seregét adó magyar nyelvű orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemnek legalább egy részét – visszaállító kormányhatározat.
A régóta megoldásra váró helyzet mindenki számára elfogadható rendezését valószínűsítő első lépés mindenesetre azt sugallja, hogy egyetemi autonómia ide vagy oda, az nem azonos a korlátlan hatalommal, és bizony, vannak olyan horderejű kérdések, amelyek meghalad(hat)ják az egyetemi szenátus jogkörét; a központi kormányzatnak pedig rendelkeznie kell annyi beleszólással, hogy az ilyen kérdéseket megoldja. Márpedig a MOGYE magyar kara, ezzel együtt az angol nyelvű képzés beindítása ilyen horderejű, a romániai magyarság szemszögéből nézve valóban nemzetstratégiai kérdés.
Mert a minden szintű anyanyelvű képzés, ezzel együtt a szaknyelv anyanyelvű ismerete s az anyanyelvű orvos-beteg kommunikáció, nem utolsósorban a magyar és a nemzetközi szakmai porondra való nyitás felettébb szükséges és hasznos voltát ecsetelni felesleges. Az óvatos reménykedés közepette azért nem volna jó szem elől téveszteni, hogy a MOGYE magyar kara ügyében körvonalazódó megoldásnak alighanem meglesz az ára. Verespatak ügye márpedig még tisztázatlan. Bizakodjunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok