2013. február 26., 08:242013. február 26., 08:24
Mielőtt valaki azt hinné, hogy az intézmény a megbonthatatlan, egy eltiport szabadságharc és két egymás ellen megvívott világháború által szorosra fűzött orosz–magyar barátság jegyében, ne adj’ isten a kommunista eszmék népszerűsítésére jött volna létre, gyorsan jelzem: erről szó sincs. A belvárosi utca, amelyben található a rendszerváltás előtt az akkori szovjet főváros nevét kapta, ami ráragadt, és ezért kapta a romkocsma is ezt a nevet.
Téved azonban az is, aki szerint az intézmény csak a patakokban folyó vodkáról szólna: koncertek, képzőművészeti kiállítások, színházi előadások, filmvetítések, költői estek és műveltségi vetélkedő, sőt bolhapiac és kézműves-foglalkozások szervezése is szerepel a profiljában. Mindez azonban természetesen mellékes. Egy öntudatos, buzgó szélsőséges soviniszta számára olyan apróságok, mint a kiterjedt kulturális tevékenység, sokadrangúak, ha a gyűlölt közösségen lehet egyet ütni.
Persze ürügyként nem ezt jelölte meg, hanem azt, hogy a szomszédos bérházban levő lakásában zavarja a koncertek hangereje. Ami amúgy legitim megjegyzés – már ha a tulajdonos szerint nem jelezte volna már korábban, hogy semmilyen kompromisszumot nem hajlandó elfogadni, sem a zajcsökkentést, sem az újabb szigetelőfal építését. Neki konkrétan a hely létével van baja. „Meg a neveletlen magyarokkal” – fogalmazott, jelezve, hogy azért mégsem teljesen idegen tőle a kulturált viselkedés. Úgyhogy most egyelőre sikert aratott, a helyet a polgármester egy időre bezáratta, így azután, hogy nemrég az önkormányzat működtette városi művelődési házra is lakat került, idén is sikeresen elhárult a veszély, hogy Nagyvárad nyerje el a legkultúrabarátabb város címet.
Viszont a bezárás ellenére Moszkva szelleme tovább él. Igaz, nem a kulturális központé, hanem a sztálini gyűlölködésé és kirekesztésé, amelyet a PRM tart lelkesen életben. De már ez is valami egy multikulturalizmusát büszkén hirdető városban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok