2011. január 14., 11:302011. január 14., 11:30
A FIFA alapszabályában külön kitér a politikum beavatkozására, amelyet elfogadhatatlannak tart, és ennek megfelelően büntet is. Sűrűn hallani, hogy a nemzetközi szervezet felfüggesztette ennek és ennek a nemzeti szövetségnek a tagságát, mert a helyi politikai erők megpróbálták befolyásolni a sportági döntéseket. Ez történt nemrég Irakban és Nigériában, de évekkel ezelőtt Görögországban is, azonban a nemzetközi szereplés ellehetetlenítésével járó szankciókat egy-két hét vagy hónap elteltével rendre eltörölték.
A FIFA és európai képviselete, az UEFA most a fair play megfoghatatlanul általános szellemében még mélyebbre ás: körlevélben értesítette a nemzeti szövetségeket arról a döntésről, miszerint a jövőben megtiltja, hogy a futballcsapatokat a helyi önkormányzatok tartsák el. A sportág csúcsvezetői nyilván a nyugati bajnokságok helyzetéből indulnak ki, hiszen a jelentős bevételekkel számoló elitkluboknál már régóta magánbefektetők irányítanak. A romániai labdarúgás élcsapatainál sincs másképp, ám már az első osztályban is találunk kivételeket, nem beszélve a második vagy harmadik vonalról, ahol a csapatok nagy része csakis a helyi város- vagy községvezetés költségvetéséből csurranó-cseppenő pénzekből tud egyik napról a másikra fennmaradni.
Márpedig olyan helyeken, ahol a futballnak több évtizedes, akár évszázados hagyománya van, és egy focimeccs ezreket lelkesít, a teljes közösség javát szolgálja, ha a város hírnevét öregbítő klubok életben maradnak, még akkor is, ha az aktuális üzleti érdekek nem ezt diktálják. Ilyenkor a helyi értékeket védő politikai képviseletnek kötelessége beavatkozni, még akkor is, ha per pillanat a segítő kéznyújtás nem egyéb kampányfogásnál.
Az UEFA-nak és a FIFA-nak nem lehet érdeke a kis foci felszámolása. Ráadásul épp azon csúcsszervezetekről van szó, amelyek a politikum hathatós támogatása nélkül sohasem rendezhetnének Európa-bajnokságot Ukrajnában vagy világbajnokságot Oroszországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok