2012. március 20., 09:012012. március 20., 09:01
Már mandátuma elején sikerült saját pártját, a PDL-t kormányra juttatnia azáltal, hogy az addigi kormányoldalról átcsábított két pártot, legutóbb pedig a kormányfő és az elhasznált PDL-s miniszterek lemondatásával és a fiatal Mihai-Răzvan Ungureanu kormányfői kinevezésével próbálta viszonylagos sikerrel elhitetni, hogy a kormányoldal képes a megújulásra és arra, hogy kivezesse az országot a nehéz gazdasági helyzetből. Ez utóbbi húzásához kapcsolódik a legújabb dobása is. Azzal, hogy most elárulta: február elején Victor Ponta ellenzéki szociáldemokrata pártvezérnek is felajánlotta a miniszterelnöki tisztséget, igen nehéz helyzetbe hozta az ellenzéket.
Ponta ugyanis ebből a helyzetből semmiképp sem tud jól kijönni, és ezt Băsescu is nagyon jól tudta. Az államfő tisztában volt azzal, hogy Ponta teljesen elveszítené hitelét az USL szövetség többi tagpártja előtt, ha elfogadná az ajánlatot. Az amúgy is látszik, hogy a kormányoldal – és főleg Ungureanu miniszterelnök – taktikája az, hogy a Pontával folytatott párbeszédek révén az oszd meg és uralkodj elv alapján éket verjen az ellenzéki szövetség tagjai közé. Azáltal, hogy az államfő – jól időzítve, a júniusi önkormányzati választások nem hivatalos kampányának részeként – nyilvánosságra hozta a miniszterelnöki poszt felajánlásának és visszautasításának tényét, azt a képet próbálja kialakítani Pontáról, hogy az csupán ellenzékben hangos, de amikor lehetőséget kapott volna arra, hogy kormányon bizonyítson, elmenekült a feladat elől.
Közben ő olyan, kompromisszumkész politikusként tűnik föl, aki az ország érdekében az ellenzékkel is hajlandó kiegyezni. A trükk ügyes, Ponta máris magyarázkodni kényszerült. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy egy-két, a mostanihoz hasonló trükk még van Băsescu tarsolyában – kérdés, hogy a választók visszahódítására vagy legalább az USL-től való elfordítására alkalmasak lesznek-e.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok