JEGYZET – Aki eddig kételkedett abban, hogy az Európai Unió valóban az európai polgárokért van, és közbelép minden jogsérelem ellen, annak most csattanós választ adtak a brüsszeli illetékesek.
2014. október 04., 14:392014. október 04., 14:39
Az EU ugyanis hivatalosan tiltakozó jegyzéket adott át Izlandnak egy rendkívül súlyos, a közösség egészét érintő ügyben, amely akár precedensként is szolgálhat a hasonló témákban.
A gejzírekről, az európai légi közlekedést ellehetetlenítő vulkánokról és a bármely más nemzet fiai számára ehetetlen, rothasztott cápáról, a hákarlról hírhedt szigetország lakóit azért állította pellengérre az EU mind a 28 tagállama, valamint az Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Izrael, Új-Zéland, Mexikó és Monaco, mert impertinens módon még mindig nem hagyott fel a kereskedelmi célú bálnavadászattal.
Mindezt annak ellenére, hogy az illetékes nemzetközi szervezet még 1982-ben moratóriumot hirdetett a szimpatikus, nagy testű tengeri emlősök kereskedelmi célú vadászatára. Igaz, Izland éppen ezért azonnal ki is lépett a szervezetből, de ez nem lehet indok arra, hogy egy ilyen súlyos jogsértés megtorlatlanul maradjon. Mint ahogy természetesen az sem, hogy a hivatalos adatok szerint Izland 103 000 négyzetkilométeres területéből 12 000 gleccser, 3000 tó, 11 000 terméketlen lávamező, 4000 sivár homok, 52 000 négyzetkilométer pedig a változatosság kedvéért egyéb terméketlen terület, vagyis az ország tökéletesen alkalmatlan bármilyen gazdasági tevékenységre a halászaton kívül.
Az EU és a nemzetközi közösség jobban tudja, mi jó az izlandiaknak. Meg persze főleg a bálnáknak. Úgyhogy azok, akik immár generációk óta halászatból vagy bálnavadászatból élnek, jobb, ha máris más munkát keresnek.
Magyarként kimondottan büszkeséggel tölt el, hogy mi sem maradtunk ki a jegyzék aláírói közül, elvégre a bálnajogok valóban kiemelt jelentőségűek, az a tény, hogy a magyar nemzet szállásterületének határai több száz kilométerre vannak a legközelebbi tengerpartoktól, nem jelenthet kifogást egy ilyen jelentős ügyben.
A nagy testű tengeri emlősök jogai nem jelenthetik egyetlen ország belügyét sem, nem úgy van az, hogy beúszik egy kék bálna vagy egy ámbrás cet a felségvizeikre, békésen elkezdi legelészni a krilleket, ők meg puff, levadásszák. A cetek is érző lények, akiknek ősei valamikor együtt koptatták a szárazföldeket a mi őseinkkel. Úgyhogy nagyon várom, mikor jelenti be hivatalosan az EU, hogy ezennel síkra száll az Izland környéki bálnák autonómiája mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!