2013. január 04., 10:392013. január 04., 10:39
Ugyanakkor kérdéses még, hogy a tárgyaló felek létre tudnak-e hozni egységes programot felvállaló választási koalíciót. A mostani tárgyalások bizonyos mértékig a romániai eseményeket idézik, amikor a két legnagyobb ellenzéki párt, a PSD és a PNL már több mint egy évvel a 2012 decemberében megrendezett választások előtt megalapította a Szociálliberális Uniót (USL), amelyet így márkanévként is volt idő bejáratni.
Az analógia ugyanakkor korántsem teljes. Itt ugyanis egy tőről fakadó, szinte azonos ideológiát és programot képviselő alakulatokról van szó, amelyek népszerűsége még összeadva sem biztos, hogy eléri a Fideszét. Ráadásul az ellenzéki összefogás korántsem teljes, hiszen az LMP nem vett részt az egyeztetéseken. A magát demokratikus ellenzéknek nevező, 2010-ben súlyos vereséget szenvedett oldal vehemensebb képviselői ezért már egyenesen árulónak bélyegzik az ökopártot, holott az – igaz, kemény belső viták után – csak tartja magát ahhoz, hogy az országot 2010-ig irányító, és a tönk szélére juttató erőktől eltérően kíván politizálni.
Bár tény, hogy a kormány számos esetben nem elegánsan használta ki kétharmados többségét, számos fölösleges konfliktust gerjesztett, és a kétharmados felhatalmazásra hivatkozva gyakran elhanyagolta az előzetes egyeztetéseket a lényeges módosításokról, egyáltalán nem biztos, hogy a kiábrándult, a bizonytalan szavazók egyre nagyobb táborát erősítő polgárok számára megfelelő alternatíva lehet egy balliberális unió.
Kérdéses ugyanis, hogy mennyire lehet majd hiteles egy olyan választási szövetség, amely a jelek szerint semmit sem tanult vereségéből, és retorikája és a felvonultatott politikusok alapján, a két éve a választók kétharmada által nemkívánatosnak ítélt 2010 előtti állapotokat állítaná vissza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok