2012. június 05., 09:392012. június 05., 09:39
Miközben a legelső botránysorozat az összeférhetetlenséggel, plágiummal, újabban pedig – a művelődési miniszter esetében – nepotizmussal és korrupcióval gyanúsított tárcavezetők miatt rengette meg a Ponta-kabinetet, semmi jóval nem kecsegtetnek a kormány illetékeseinek az ország és a lakosság szempontjából lényeges kérdésekben tett elhamarkodott, egymásnak (és a szociálliberális szövetség korábbi ígéreteinek) ellentmondó nyilatkozatai.
Ellenzékben tett harcos, a Boc-, majd az Ungureanu-kormány „szervilizmusát” ostorozó kijelentéseihez képest Victor Ponta mára teljesen megadta magát a Nemzetközi Valutaalapnak, nyíltan vállalva a lakosság előtt, hogy minden egyes stratégiai döntést az IMF beleegyezésével hoz meg. Se szeri, se száma azoknak a nagydobra vert terveknek, amelyekről később kiderül, mégsem úgy gondolták, vagy amelyek kapcsán éppenséggel az USL tagpártjai között homlokegyenest eltérnek az álláspontok. Ilyen a gyorséttermi ételek és a sör tervezett „szenvedélyadója”, a 4500 lejnél magasabb bért kereső közalkalmazottak szolidaritásadója, de általában az egységes adókulcs eltörlésének és a progreszszív adózási rendszer bevezetésének ötlete.
Ugyanez a helyzet például a verespataki bányanyitás kapcsán is: a kormányfő nemrég azzal vádolta az államfőt, hogy intenzíven lobbizik a beruházás érdekében, ehhez képest Ponta gazdasági minisztere a napokban szintén azt ígérte a Fehér megyei település lakosainak, hogy év végéig beindul a termelés. Sőt noha beiktatásakor Románia legtisztességesebb és törvénytisztelőbb kormányaként harangozta be csapatát, a miniszterelnök újabban az alkotmány áthágásával, pártközi megállapodással hozná előre az őszi parlamenti választásokat – holott nemrég kapott intőt a taláros testülettől az önkormányzatoknak kiutalt források visszahívása miatt.
A napnál is világosabb: a balliberálisok egyelőre csak elődeik ballépéseihez képest kínálnak alternatívát.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.