2011. március 16., 09:472011. március 16., 09:47
Székely család verőfényes tavaszi reggelre ébred. Az anyuka két tojás megtörése között ünnepélyes hangon közli az asztal körül izgő-mozgó porontyokkal, iskola után különleges program vár a lurkókra: kokárdavarrás lesz, hiszen másnap március 15., meglátják majd, milyen szép lesz felvonulni a városban, miközben a saját kezűleg elkészített piros-fehér-zöld szalag lobog a szívük fölött. Eközben az apa furcsa hangokra lesz figyelmes: kinéz az ablakon, és azt látja, hogy egy megtermett legény nagy munkában van, s miután alaposabban szemügyre veszi a majdnem kész alkotást, meghökkenve veszi tudomásul, hogy az nem más, mint egy bitófa. A történések a gyerekeket is az ablakhoz csalják, és a családfő a kicsik unszolására meg is kérdezi a fiatalembert, mire készül. A válasz: Avram Iancut akasztjuk.
Azt a leendő rendező lelkiismeretére bízzuk, hogyan játszadozik el a gyerekek lelkivilágával, és délután inkább kokárdát varrat velük, vagy az akasztásra viszi el őket. Csibi Barnára azonban már messze nem hagyatkoznánk, ugyanis a Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alelnöke hétfőn valóban felakasztotta a csíkszeredai Petőfi utcában azt a szalmababát, amelynek fején a románok által nemzeti hősnek tartott Avram Iancu arcképe díszelgett. A hóhér által több vádpontban is bűnösnek talált bábu fellógatása a helyszínen készült videofelvétel szerint több kisgyermek érdeklődését is felkeltette. Csibi Barna bábszínházba illő akciójával minden bizonnyal elkápráztatta a szájtáti gyermekeket, csakhogy mutatványának most egészen máshol tapsolnak. Az ily megbízható lovat régóta nem kapott Konzervatív Párt azonnal a nyeregbe ült, és továbbgondolta a mesejátékot: a magyar szélsőségesek erőszakot próbálnak kiprovokálni, hamarosan a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok is Avram Iancu sorsára jutnak, ezért nem késhet a szigorú hatósági fellépés.
Csibi Barna forgatókönyve szerint eljött az idő, hogy körbeakasszuk egymás babáit, majd minden bizonnyal egymást is. Mi azonban inkább a kokárdavarrás művészetében mélyülnénk el, még akkor is, ha unalmas filmünkben egyetlen mondvacsinált hőst sem tudunk felmutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!