2011. január 10., 10:102011. január 10., 10:10
Markó Béláéktól pedig menetrendszerűen érkezik a válasz, miszerint jelenleg nem látják indokoltnak felrúgni a demokrata-liberálisokkal ápolt kapcsolatot, nem tudják elképzelni a szövetséget a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta politikai képletben.
Ennek ellenére egyáltalán nem ajánlott mérget venni arra, hogy az RMDSZ-nek a PDL iránti hűsége kitart a jövő évi parlamenti választások után is. Először is azért, mert a jelenlegi politikai konstelláció szerint kevés az esély arra, hogy Emil Boc pártja 2012-ben is a kormányrúdnál marad. Ehhez a demokratáknak óriási bravúrt kellene végrehajtaniuk a következő másfél évben – mindez a kormányzás tavalyi tapasztalatait figyelembe véve sci-fi kategóriába illene –, vagy az elveszettnek hitt politikai helyzetekből is nyerni képes Traian Băsescunak kellene valahogy szétrobbantani az ellenzéki pártszövetséget. Ellenkező esetben az ellenzék – sajnos – feltartóztathatatlanul átveszi a hatalmat. Márpedig a három párt a jelenlegi felmérések szerint bőven megszerezné a parlamentben a kormányzáshoz szükséges többséget, így nem lesz szüksége az RMDSZ-re is – annál is inkább, hogy a magyar alakulat nem volt hajlandó már most hozzájárulni a Boc-kormány bukásához.
Ez esetben borítékolható, hogy a szocdemek, liberálisok és konzervatívok első dolga lenne kiiktatni az oktatási törvényből a kisebbségeknek kedvező előírásokat, sőt a három párt elmúlt időszakban tanúsított magyarellenességét ismerve az lenne a legkisebb baj, hogy diákjaink továbbra is románul tanulják Románia történelmét és földrajzát. Már most megjósolható, hogy az RMDSZ a kivívott jog megóvására hivatkozva nagyon is hajlandó lenne átállni majd a másik oldalra – feltéve persze, ha 2012-ben is parlamenti tényező lesz –, még akkor is, ha az odaátról jó előre tudjuk: politikai hiénák területe. De hát az RMDSZ az elmúlt években közismerten mindig ki tudta magyarázni átállásai szükségességét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok