2010. február 09., 10:292010. február 09., 10:29
Többek közt a dolgok természetes rendjéhez tartozik, hogy hideg idő után meleg jön, tél után tavasz, nyár és ősz következik, de az is igaz, hogy az őszt tél követi. Érdekes módon – vagy természetszerűen – így van ez már évszázadok, de az is lehet, hogy évezredek óta. Az sem titok, hogy a tél bizonyos előkészületet igényel az emberek részéről, és ez is így van már évszázadok óta. Meglepő viszont, hogy az élet természetes rendjéhez tartozó dolgok bekövetkezte némelyeket mégis váratlanul érint. Tessék visszaemlékezni, hogy az első havazások idején hány elöljáró jelentette ki a tévéhíradókban: „Váratlanul köszöntött be a tél...”
A kijelentés annak indoklásaképpen hangzott el, mert nem takarították el a havat, ami ugye télen általában hullani szokott. Hogy valaki mulasztott, nem készült a téli havazásra? Hát erről inkább „szemérmesen” hallgattak. És ez még érthető is lenne, ha mondjuk, egy október eleji havazás alkalmával hangzik el... Na, de decemberben vagy januárban?!... Az ilyen és ehhez hasonló sumákolások non plus ultrája, hogy utóbb „perzsára” állították az időjóst a január végi, februári lehűlések miatt. „Miért nem jelezték időben, hogy lehűlés közeledik?” – tették fel a kérdést honatyáink a meteorológusoknak. Őszintén szólva a kérdésfelvetésen fölöttébb elámultam, mert ezt képesek voltak megkérdezni valamikor február elején, ami ugyebár mifelénk téli hónapnak számít, és hideg van.
Hogy is állunk ezzel?! Mert globális felmelegedés ide vagy oda, úgy tűnik, hogy a másfajta „jósok” huhogásai ellenére, mégsem olyan gyors ütemben következik be, mint ahogy – vélhetőleg – némelyek várnák/elvárnák. Meg egyébként is ott a statisztika, végig lehet böngészni, hogy az utóbbi néhány évszázadban januárban és februárban, sőt decemberben is előfordultak mínusz huszon-, harmincfokos hidegek. S ezért ki a hibás? Valóban az a fránya időjós?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok