Páva Adorján

2018. október 10., 20:24

Az RMDSZ marosvásárhelyi szkanderbajnokai

Még van idő arra, hogy az RMDSZ új Maros megyei „erős emberei” senkitől sem zavartatva, nyugodtan kipofozkodják magukat, és a karbirkózás eredményeinek ismeretében eldőljön, ki a főnök, kinek meddig terjed a döntéshozói hatásköre.

A „nagy öregek” visszavonulásával új arcok vették át az irányítást: a sokáig belső ellenzékiként ténykedő Vass Levente orvos-politikus kiküzdött magának egy parlamenti képviselői helyet, majd ellenfél nélkül megválasztották a marosvásárhelyi RMDSZ élére. Eközben Péter Ferenc, Szováta volt polgármesterének sikeres ténykedése odáig vezetett, hogy a Maros Megyei Tanács elnöke lett, majd a szövetség megyei vezetőjévé választották. Utóbbi tisztséget 2017 februárjában nyerte el – szintén kihívó nélkül –, székfoglaló beszédében pedig úgy fogalmazott, a megyei szervezet megerősítését és a belső feszültségek oldását tartja fő feladatának.

Azonban kiderült: a két cél nem érhető el egyszerre. Ugyanis Péter Ferenc már megválasztásakor hangsúlyozta, úgy változtatna a működési struktúrán, hogy „a sok kisebb szervezet helyett legyen egy erős megyei RMDSZ”. Ám várható volt, hogy a megye értelemszerűen legerősebb helyi szervezete, a marosvásárhelyi mindezt nem hagyja szó nélkül. Főleg annak ismeretében, hogy 2017 áprilisában Vass Levente lett a helyi elnök, aki már azelőtt sem zárkózott el a lappangó belső problémák kibeszélésétől, és nyíltan felvállalta a konfliktushelyzeteket. Így a korábbi megyei elnöktől, Brassai Zsombortól sem tartott, akinek 2016-ban – még az önkormányzati választások előtt – lemondását követelte, mondván: „destruktív politikát folytat és a szervezet szétverésén dolgozik”, és „folyamatosan tanújelét teszi mélységes inkompetenciájának”.

A kemény szavak embere egy évvel később azzal a céllal vette át a vásárhelyi RMDSZ irányítását, hogy átlátható, kiszámíthatóságot garantáló és számonkérhető szabályok szerint működő, erős szervezeti kultúrával rendelkező csapatot építsen. Vass Levente megválasztásakor pedig Péter Ferenc úgy fogalmazott, bízik benne, hogy jól fognak együttműködni az új városi vezetéssel – Erdély legnagyobb helyi RMDSZ-szervezetével –, amelyet „mindenben támogatni fognak”, ugyanakkor megyei szervezet elnökeként elvárja, hogy „amit eddig nem sikerült megoldani”, arra ezután közösen találjanak megoldást.

Másfél év elteltével azonban kiborult a bili. A városi szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a megyei irányítás alatt álló Területi Állandó Tanács (TÁT) múlt héten alaposan megnyirbálta a vásárhelyiek döntéshozó hatásköreit: folyamatos előzetes egyeztetésekre, engedélykérésekre kötelezi a helyieket, vita, érdekellentét esetén pedig a TÁT mondja meg, kinek van igaza.

Vass Levente a városi szervezetet ért támadásként értékelte Péter Ferencék intézkedéseit. „Ha az RMDSZ a marosvásárhelyi szervezetének nem akar működési autonómiát biztosítani, miként várja el a román hatalomtól, hogy megértse a székelység igényét, és önrendelkezést biztosítson a Székelyföldnek?” – tette fel a súlyos kérdést Vass. Eközben Péter Ferenc azzal magyarázza a „gyeplőszorítást”, hogy a vásárhelyi ügyek sok esetben túlmutatnak a városon, és megyei vagy akár országos jelentőséggel bírnak. Rendkívül érdekes ugyanakkor, hogy mindketten azért ragaszkodnak igazukhoz, mert egyaránt úgy vélik, hogy 2020-ban csakis így – egy erős városi szervezettel – vagy úgy – egyfajta központi felügyelettel – lehet választásokat nyerni Marosvásárhelyen.

Jelen állás szerint kijelenthető: sem így, sem úgy nem lehet választásokat nyerni Marosvásárhelyen – addig, amíg a két dudás nem tanul meg egy követ fújni. Az RMDSZ felső vezetése számára bizonyára kényelmetlen, hogy ismét belviszályoktól hangos az erdélyi magyar érdekképviselet munkájában kulcsszerepet betöltő városi és megyei szervezet (amelyek amúgy a bajvíváson túl jelenleg azon is „ keményen dolgoznak”, miként csinálják ki a szövetség balul megválasztott vásárhelyi alpolgármesterét). De talán a nyilvánosság ereje, a több vélemény, visszajelzés hozzájárul az egymásnak feszülés gyorsabb lezárásához. Mert egyértelmű, hogy ez mindenki érdeke. Ugyanis nem szkanderbajnokot kell adni Marosvásárhelynek, hanem polgármestert.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. május 15., szerda

Mindennapi medvéink, mindennapi tévedéseink

Hogy mi minden húzódik a fölöttébb összetett, folyton napirenden lévő medvekérdés mélyén és mögött, abban igencsak könnyen eltévedhet az, aki tisztábban akar látni az okok, okozatok és megoldási lehetőségek labirintusában.

Pataky István 2019. május 14., kedd

Az USR-lufi és a lájkok

Itt van ez a Mentsétek meg Romániát (USR) nevű, pártnak látszó valami. Új, friss erő egy olyan választási szövetségessel, aki egyetemistaként Gheorghe Funar környezetében kóstolt bele a politikába, majd egyszer csak a miniszterelnöki székben landolt.

Balogh Levente 2019. május 13., hétfő

Megússzák Iliescuék?

Egyelőre úgy tűnik, illúziónak bizonyult, hogy esély nyílhat mindazon egykori politikai és egyéb vezetők felelősségre vonására, akiknek azt „köszönhetjük”, hogy Románia közel harminc évvel ezelőtt képtelen volt végérvényesen lerázni magáról a posztkommunista elitet.

Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Vélemény
Kiss Judit: Mindennapi medvéink, mindennapi tévedéseink

Hogy mi minden húzódik a fölöttébb összetett, folyton napirenden lévő medvekérdés mélyén ...

Pataky István: Az USR-lufi és a lájkok

Itt van ez a Mentsétek meg Romániát (USR) nevű, pártnak látszó valami. Új, friss erő egy olyan választási ...

Balogh Levente: Megússzák Iliescuék?

Egyelőre úgy tűnik, illúziónak bizonyult, hogy esély nyílhat mindazon egykori politikai és egyéb ...