Hirdetés
Kiss Judit

Kiss Judit

Az okostelefon árnyéka

2019. október 09., 08:032019. október 09., 08:03

Okostelefonnal a kezében kel és fekszik a gyerek, képernyőn keresztül barátkozik, kommunikál, tanul (ha tanul), játszik, szórakozik. Ha szólnak hozzá, oda sem figyel, teljes mértékben leköti a pillanatonként sok-sok villódzó képet kínáló virtuális világ, amelynek bűvköréből nem szívesen hagyja magát kiszakítani, belépni a három dimenziós szürke valóságba.

Ugye mindenki számára ismerős, mindennapi helyzetkép ez? Jócskán hozzászokhattunk, hiszen immár felnőttnek tekinthető az a generáció, amelynek tagjai gyakorlatilag az interneten nőttek fel.
A mai húsz éveseket már óvodáskorukban magába szippantotta a képernyők világa, és a kezükhöz nőtt mobiltelefonok kísérték őket a felnőtté válás útján. Nincs ez másképp a még ifjabb nemzedékekkel sem, sőt: a digitális bennszülöttek számára magától értetődő a személyes kommunikációs eszközök használata, mindig elérhetőek a virtuális térben (annál ritkábban a való világukban), könnyen kezelik az információk gyors áramlását, éjjel-nappal kapcsolatban állnak egymással az online terekben. Kis túlzással azt is lehet mondani, hogy ha a felnőttek hagynák, csak aludni meg étkezni „járnának haza” három dimenziós otthonukba. A szülők, pedagógusok pedig sokszor tehetetlenül nézik, miként vonja el a gyereket a képernyőfüggőség az életadó mozgástól, a való világ varázslataira való rácsodálkozástól, a hús-vér emberi kapcsolatok ápolásától, a könyvektől, ésatöbbi.

Siránkozni hosszasan lehetne emiatt, de talán érdemesebb higgadtan szemlélni a huszonegyedik század elejének megkerülhetetlen velejáróját. Ugyanakkor butaság lenne egyértelműen ördögtől valónak bélyegezni az okostelefont, amely nemcsak a fiatal nemzedéknek van a kezéhez nőve, de az idősebb generációk életét is számos területen megkönnyíti. Kérdés azonban, és ezt a szempontot érdemes körültekintően kezelni, hogy mikor válik az egészségre nézve veszélyes függőséggé a használata. Az Egészségügyi Világszervezet tavaly hivatalosan elismerte betegségként a virtuális játékoktól való addikciót, és sok helyen szakszerűen kezelik. Épp tegnap nyílt meg Nagy-Britanniában az első, kimondottan az okoseszközöktől való függőségeket kezelő klinika, ahol főleg a fiatal nemzedék tagjainak nyújtanak segítséget. Romániában egyelőre nincs szó ilyesmiről, megpróbálták ugyan kitiltani az iskolákból, ám a kezdeményezés nem vált sem következetes, sem sikeres gyakorlattá. Mindez azt is jelezheti, hogy a világ szinte minden részén érvényesülő jelenségnek milyen messzire nyúlnak az árnyékai.

Óriási szakirodalma van immár annak, hogy miként hat a virtuális világ dominanciája a gyerekek szellemi, lelki, érzelmi életére, életmódjára, gondolkodására, tanulására. A szakértők azt hangsúlyozzák (persze elméletben egyszerűen hangzik, gyakorlatban azonban nem könnyű megvalósítani), hogy itt is rendkívül hasznos lehet a mértékletesség elve. Egyesek szerint a képernyőfüggőség olyan erős addikció lehet, mint a drogfüggőség, így többek közt azt tanácsolják, hogy a szülő és gyermek találjon ki „szerződést” a képernyőhasználatra vonatkozóan, kössék mindkét fél számára elfogadható és fenntartható feltételekhez a telefonozást, valamint hogy a szülők tartsák magukat ahhoz, hogy a mobil ne legyen se a jutalmazás, se a büntetés eszköze. Vagyis hogy kezeljék természetesen, ugyanakkor körültekintően, ne lássák feketén-fehéren a jelenséget. Még akkor sem, ha az okostelefonnal való „viszonyunknak” messzire nyúlik az árnyéka, amelynek félhomályában egyre nehezebben vehetőek észre valóságunk részletei.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés