VEZÉRCIKK – Oly sok vitatható és jogtipró körülmény közepette a romániai igazságszolgáltatás pártatlanságában változatlanul hinni akarók most egy pillanatra hátradőlhetnek, és belekortyolhatnak egy pohár hideg sörbe.
2015. március 11., 20:072015. március 11., 20:07
Nem mondom, hogy feltétlenül az Igazi Csíkibe, bár a többség szeret a győztesekkel együvé tartozni, márpedig az Igazi éppen ütközetet – vagy akár csatát – nyert a söróriás Heinekennel vívott harcban.
A (sör)habkönnyű felütés ellenére igen komoly ügyről, illetve figyelemre méltó előrelépésről van szó – és nemcsak a márkatisztaságért zajló folyamatokban. A Krónika fennállásának első évében ugyanis több alkalommal is lepattantak a kiadó hirdetésekért hajtó marketingesei az akkor még nem a Heineken által birtokolt csíkszeredai sörgyár illetékeseiről. A sokadik válasz nélkül hagyott megkeresés után jószándékú sörös szánta meg a kollégákat: ne erőlködjetek, mondta, a Ciuc jelentős piaci veszteségtől tart, ha ellenfelei ráragasztják a magyar sör címkét.
A kétezres évek eleje óta sok minden változott, bár sörreklám azóta sincs a Krónikában. Van viszont egy moldvai városban hozott jogerős ítélet, amely az eladásait féltő világmultit marasztalja el a kis székelyföldi sörmanufaktúrával szemben.
Pedig a nagyok arroganciájának jegyében sok mindent bevetett a Heineken érdekeit érvényesíteni kívánó rohamcsapat, köztük az „úgynevezett Székelyföld\" politikailag sűrűn használt, jogilag azonban értelmezhetetlen etnikai élesítésű torpedóját. Becsületükre legyen mondva: a holland cég toleranciából bizonyára jobban „képzett\" vezetői azóta igyekeztek helyretenni ezt a sértő kitételt egy már-már bocsánatkérő levélben.
A mindenképpen üdvözlendő bírósági határozat mellett azonban hadd örüljünk még egy sikernek. A Székelyföld létét megkérdőjelező, illetve egy kis cég lesöprését célzó multis igyekezetek biztató egységbe rántották össze a nemcsak székelyföldi sörfogyasztókat, és ez elgondolkodtathatta a nagy számok törvénye alapján elsősorban továbbra sem a Székelyföldre koncentráló sörnagyhatalmat.
Nem marad más hátra, mint vigyázni, hogy az Igazi igazi is maradjon. Mindannyiunk testi és mentális egészségére.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!