Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Az erdélyi magyarok egy részét nem akarjuk lecserélni, ugye?

2026. április 14., 19:562026. április 14., 19:56

2026. április 14., 23:432026. április 14., 23:43

Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.

Holott akárcsak más választások esetében – rendezzék azokat bárhol a világon –, úgy a válasz ezúttal sem túlságosan bonyolult: az emberek többsége elégedetlen a jelenlegi kormánypártokkal. Nincs ezen mit cifrázni, legfeljebb azt lehet kielemezni, hogy a kiábrándultság milyen mértékben bontható le társadalmi, szociális, kulturális, illetve politikai okokra. Vagyis hogy miből lett elege leginkább a magyarországi társadalom többségének mindabból, amit az Orbán Viktor vezette kormány képviselt, legyen szó a gazdaság- vagy a szociálpolitikáról, a külpolitikai vonalon megfogalmazott álláspontjáról, avagy a korrupcióhoz fűződő viszonyulásáról.

A Tisza Pártnak lesz a feladata, hogy kétharmados felhatalmazással igyekezzen megnyugtató válaszokat adni a társadalmi elégedetlenségre, és vélhetően ehhez igazodva születnek majd meg a Magyar Péter irányította kabinet döntései is.

A várhatóan május elején megalakuló új budapesti kormány programját még nem ismerjük, az viszont a leendő miniszterelnök választást követő nyilatkozatai alapján leszűrhető: Magyar Péter abban folytatni kívánja elődje gyakorlatát, hogy az államapparátus élén teljes váltást kíván végrehajtani. Erre utal, hogy a köztársasági elnökkel az élen jóformán valamennyi állami vezetőt távozásra szólított már a választás éjszakáján elhangzott győzelmi beszédében. Ez valahol érthető is, hiszen a politikára különösen érvényes, hogy a győztes mindent visz – különösen, ha ez a győzelem olyan mértékű, mint most a Tiszáé.

A magyarországi választással kapcsolatos kormány- és rendszerváltó hangulat közepette ugyanakkor markánsan kitapintható az is, hogy a váltás szorgalmazása kiszélesedett, és máshol is lecsapódik. Lám, egyesek máris pedzegetni kezdték (román politológus nyíltan, Markó Béla volt elnök burkoltan), hogy Kelemen Hunornak távoznia kellene az RMDSZ éléről amiatt, hogy a választást megelőzően nyíltan a Fidesz pártjára állt.

Nehéz megjósolni, hogy ezek a törekvések mennyire szélesednek ki, egyáltalán mekkora támogatottságuk van az RMDSZ-en belül. Annak ismeretében nem sok, hogy a szövetségen belül eddig nemigen akadt különvélemény Orbán Viktor és a Fidesz támogatásával kapcsolatban, még nem tudjuk azonban, egészen pontosan mit gondol erről Magyar Péter. Vagyis Magyarország leendő miniszterelnökeként megpróbál-e beleszólni abba, ki irányítsa az erdélyi magyar közösség legerősebb politikai alakulatát, ahogy tette azt a Fidesz tizenöt évvel ezelőtt, a nagyváradi tisztújító kongresszuson – sikertelenül.

Mindezt olyan körülmények között, hogy az RMDSZ-ben esedékes stafétaváltás már egy ideje amúgy is „lóg a levegőben”, már korábban folytak a találgatások arról, hogy a 2027-ben esedékes tisztújító kongresszuson a szövetséget 15 éve irányító Kelemen Hunor már nem fog újabb mandátumot vállalni.

Egyesek Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert látják az egyik potenciális utódként azok után, hogy tavaly megkapta a stratégiai igazgatói tisztséget. Függetlenül attól, lesz-e váltás az alakulat élén, annak a veszélye nemigen áll fenn, hogy az RMDSZ ne találja meg a közös nevezőt a leendő magyar kormánnyal, még ha viszonya enyhén szólva sem felhőtlen a Tisza Párttal. Miért éppen a Magyarországon regnáló hatalommal ne lenne képes megtalálni az együttműködés formáit, ha az elmúlt 30 évben számos jobb- és baloldali román párttal együtt tudott kormányozni? Efelől egészen nyugodtak lehetünk.

Mindazonáltal tetten érhető egy olyan tendencia is, hogy nem csak az RMDSZ került célkeresztbe a Fidesz melletti kiállás miatt. Egyesek bűnbakként, áldozatként, páriaként, meg- vagy félrevezetett tömegként láttatják azokat az erdélyi magyarokat, akik a mostani választáson a budapesti kormánypártokra ikszeltek a levélszavazatukon. Nem mellékesen több mint 200 ezer szavazópolgárról van szó. Akikkel kapcsolatban persze régóta megoszlanak a vélemények, hogy a többséget vagy a kisebbséget képviselik, hiszen

  • az 1,1 milliós erdélyi magyarság mintegy harmadáról beszélünk,
  • akiknek mintegy 90 százaléka voksolt a Fideszre.

Mindemellett azoknak a jelentős része is az ellenzékbe vonuló párttal szimpatizál, akik nem voksoltak vagy nem rendelkeznek magyar állampolgársággal.

Az okok nem a mostani kampányra, és nem is az elmúlt évek anyaországi politikájára vezethetők vissza, hanem évtizedekkel kell visszamenni, sőt történelmi dimenziókat kell figyelembe venni, hogy megértsük, miért viszonozták a külhoni magyarok szavazattal a nemzetpolitikát. Mármost az lenne kívánatos, ha ők – általuk pedig a teljes romániai magyar közösség – nem válnának senki céltáblájává, és nem próbálnák őket megbélyegezni.

Ami természetesen fordítva is érvényes: a fideszes erdélyi magyarok se kérjék számon április 12-ei politikai opciójukat tiszás honfitársaikon, éljenek Erdélyben vagy az anyaországban. Hiszen a politikai véleménynyilvánítás szabadsága – köztük az is, amellyel a szavazófülkében élnek a választópolgárok – éppen ama szabadságjogok közé tartozik, amelyekért az 1956-os magyarországi és az 1989-es romániai forradalom idején egyaránt sokan az életüket adták.

A mostani országgyűlési választáson pedig milliók a szavazatukat.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Balogh Levente

Balogh Levente

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

Balogh Levente

Balogh Levente

Közösségi oldalak, álhírek, lincselés: a tiltás vagy az edukáció a megoldás?

Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.

Makkay József

Makkay József

Agrárország importkosárral

Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.

Balogh Levente

Balogh Levente

Aki előre hozott választást akar, az AUR-os?

Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A Majka-ügy csak a jéghegy csúcsa, be kellene fejezni a magyar–magyar acsarkodást

Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.

Hirdetés