Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Az erdélyi magyarok egy részét nem akarjuk lecserélni, ugye?

2026. április 14., 19:562026. április 14., 19:56

2026. április 14., 23:432026. április 14., 23:43

Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.

Holott akárcsak más választások esetében – rendezzék azokat bárhol a világon –, úgy a válasz ezúttal sem túlságosan bonyolult: az emberek többsége elégedetlen a jelenlegi kormánypártokkal. Nincs ezen mit cifrázni, legfeljebb azt lehet kielemezni, hogy a kiábrándultság milyen mértékben bontható le társadalmi, szociális, kulturális, illetve politikai okokra. Vagyis hogy miből lett elege leginkább a magyarországi társadalom többségének mindabból, amit az Orbán Viktor vezette kormány képviselt, legyen szó a gazdaság- vagy a szociálpolitikáról, a külpolitikai vonalon megfogalmazott álláspontjáról, avagy a korrupcióhoz fűződő viszonyulásáról.

A Tisza Pártnak lesz a feladata, hogy kétharmados felhatalmazással igyekezzen megnyugtató válaszokat adni a társadalmi elégedetlenségre, és vélhetően ehhez igazodva születnek majd meg a Magyar Péter irányította kabinet döntései is.

A várhatóan május elején megalakuló új budapesti kormány programját még nem ismerjük, az viszont a leendő miniszterelnök választást követő nyilatkozatai alapján leszűrhető: Magyar Péter abban folytatni kívánja elődje gyakorlatát, hogy az államapparátus élén teljes váltást kíván végrehajtani. Erre utal, hogy a köztársasági elnökkel az élen jóformán valamennyi állami vezetőt távozásra szólított már a választás éjszakáján elhangzott győzelmi beszédében. Ez valahol érthető is, hiszen a politikára különösen érvényes, hogy a győztes mindent visz – különösen, ha ez a győzelem olyan mértékű, mint most a Tiszáé.

A magyarországi választással kapcsolatos kormány- és rendszerváltó hangulat közepette ugyanakkor markánsan kitapintható az is, hogy a váltás szorgalmazása kiszélesedett, és máshol is lecsapódik. Lám, egyesek máris pedzegetni kezdték (román politológus nyíltan, Markó Béla volt elnök burkoltan), hogy Kelemen Hunornak távoznia kellene az RMDSZ éléről amiatt, hogy a választást megelőzően nyíltan a Fidesz pártjára állt.

Nehéz megjósolni, hogy ezek a törekvések mennyire szélesednek ki, egyáltalán mekkora támogatottságuk van az RMDSZ-en belül. Annak ismeretében nem sok, hogy a szövetségen belül eddig nemigen akadt különvélemény Orbán Viktor és a Fidesz támogatásával kapcsolatban, még nem tudjuk azonban, egészen pontosan mit gondol erről Magyar Péter. Vagyis Magyarország leendő miniszterelnökeként megpróbál-e beleszólni abba, ki irányítsa az erdélyi magyar közösség legerősebb politikai alakulatát, ahogy tette azt a Fidesz tizenöt évvel ezelőtt, a nagyváradi tisztújító kongresszuson – sikertelenül.

Mindezt olyan körülmények között, hogy az RMDSZ-ben esedékes stafétaváltás már egy ideje amúgy is „lóg a levegőben”, már korábban folytak a találgatások arról, hogy a 2027-ben esedékes tisztújító kongresszuson a szövetséget 15 éve irányító Kelemen Hunor már nem fog újabb mandátumot vállalni.

Egyesek Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert látják az egyik potenciális utódként azok után, hogy tavaly megkapta a stratégiai igazgatói tisztséget. Függetlenül attól, lesz-e váltás az alakulat élén, annak a veszélye nemigen áll fenn, hogy az RMDSZ ne találja meg a közös nevezőt a leendő magyar kormánnyal, még ha viszonya enyhén szólva sem felhőtlen a Tisza Párttal. Miért éppen a Magyarországon regnáló hatalommal ne lenne képes megtalálni az együttműködés formáit, ha az elmúlt 30 évben számos jobb- és baloldali román párttal együtt tudott kormányozni? Efelől egészen nyugodtak lehetünk.

Mindazonáltal tetten érhető egy olyan tendencia is, hogy nem csak az RMDSZ került célkeresztbe a Fidesz melletti kiállás miatt. Egyesek bűnbakként, áldozatként, páriaként, meg- vagy félrevezetett tömegként láttatják azokat az erdélyi magyarokat, akik a mostani választáson a budapesti kormánypártokra ikszeltek a levélszavazatukon. Nem mellékesen több mint 200 ezer szavazópolgárról van szó. Akikkel kapcsolatban persze régóta megoszlanak a vélemények, hogy a többséget vagy a kisebbséget képviselik, hiszen

  • az 1,1 milliós erdélyi magyarság mintegy harmadáról beszélünk,
  • akiknek mintegy 90 százaléka voksolt a Fideszre.

Mindemellett azoknak a jelentős része is az ellenzékbe vonuló párttal szimpatizál, akik nem voksoltak vagy nem rendelkeznek magyar állampolgársággal.

Az okok nem a mostani kampányra, és nem is az elmúlt évek anyaországi politikájára vezethetők vissza, hanem évtizedekkel kell visszamenni, sőt történelmi dimenziókat kell figyelembe venni, hogy megértsük, miért viszonozták a külhoni magyarok szavazattal a nemzetpolitikát. Mármost az lenne kívánatos, ha ők – általuk pedig a teljes romániai magyar közösség – nem válnának senki céltáblájává, és nem próbálnák őket megbélyegezni.

Ami természetesen fordítva is érvényes: a fideszes erdélyi magyarok se kérjék számon április 12-ei politikai opciójukat tiszás honfitársaikon, éljenek Erdélyben vagy az anyaországban. Hiszen a politikai véleménynyilvánítás szabadsága – köztük az is, amellyel a szavazófülkében élnek a választópolgárok – éppen ama szabadságjogok közé tartozik, amelyekért az 1956-os magyarországi és az 1989-es romániai forradalom idején egyaránt sokan az életüket adták.

A mostani országgyűlési választáson pedig milliók a szavazatukat.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Páva Adorján

Páva Adorján

Mindennapi kenyerünket felzabáló drága világunk

Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Páva Adorján

Páva Adorján

Nyugdíjasok a túlélő üzemmódon túl: hogyan teremtsünk méltó és aktív időskort?

Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump iráni háborúja és Erdély

Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Merre mozdul el a román–magyar viszony, és milyen szerep jut ebben az RMDSZ-nek és a fekete-tengeri gáznak

Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.

Páva Adorján

Páva Adorján

Tönkreautózás: leteszi a slusszkulcsot a kisember?

Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.

Balogh Levente

Balogh Levente

A PSD instant karmája helyett hatalomhoz ragaszkodó kormánypártok

Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.

Hirdetés