2011. november 03., 09:492011. november 03., 09:49
A kijelentés első része többnyire üres szócséplésnek tetsző üzenet, amelyet az anyaország államfője ahhoz a Timok-völgyi nemzetrészhez intéz, amelynek a sorsa talán a legeslegsanyarúbb a románság körében. Mert a bátorítás, az összefogásra való buzdítás és a vállveregetés pillanatnyilag ugyan jólesik, és erőt adhat, de érdemben aligha segíti és elégíti ki azt a nemzeti közösséget, amely éhezi az anyanyelvű oktatást, az anyanyelvű egyházat és az anyanyelvű sajtót, és amely közösséget a szerb állam csak néhány esztendeje ismert el nemzeti kisebbségként.
Rossz nyelvek szerint csak azért, mert anno Románia nyíltan ellenezte Koszovó függetlenné válását. Băsescu üzenetének második része nyilvánvalóan Budapestnek, tágabb értelemben a mi magyar anyaországunknak szól. És értelemszerűen azoknak a nemzetközi fórumoknak, amelyeknek azért csak kellene valamiféle ellenőrzési vagy beleszólási joga legyen abba, hogy világszerte hogyan és miként alakul az érintett országokban élő és csak számbelileg kisebb nemzetrészek sorsa. Márpedig a băsescui logika két oknál fogva is hamis.
Egyrészt, mert világosan jelzi, hogy miközben látszólag a szerbiai, ezen belül Timok-völgyi román szórvány érdekében szól, a valóságban lemond róluk, amikor sorsukat tulajdonképpen Belgrádra bízza. Másrészt, s ezt ideje volna mindenkinek jól megjegyezni, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás ideje és hamis mítosza lejárt. Ezt pontosan az támasztja alá, hogy a másféle – ha meg nem sértek valakit: a nemzeti kisebbségeknél hatványozottan jelentéktelenebb – kisebbségek ügye nemzetközi ügy, s azokért ha kell, ha nem, legalább a fél világ kiált. Amúgy Băsescunak a Timok-völgyi románsággal kapcsolatos kijelentésének egy mondata kikezdhetetlen: a politika és a nemzetközi kapcsolatok terén Románia mindent megtesz azért, hogy a valóság valósággá váljon. Magyarország is ezt teszi.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.