HIRDETÉS

Páva Adorján

2018. június 13., 23:14

Az anyanyelvhasználat kicsinyítő képzője

Előrelépéseket tartogat a kisebbségi anyanyelvhasználat terén az új közigazgatási törvénykönyv, amelynek tervezetét a héten fogadta el a szenátus, és a döntéshozó kamaraként eljáró képviselőház asztalára került.

A több évtizedes jog- és érdekérvényesítési folyamat, szélmalomharc ismeretében ugyanakkor le kell szögezni, a mostani – még csak várható, remélt – megvalósítás jelentősége relatív: attól függ, hogy milyen elvárásokhoz, ígéretekhez viszonyítjuk.

Természetesen vitathatatlan, hogy a jelenlegi helyzethez képest sikerként könyvelhető majd el, ha az új közigazgatási kódex – az RMDSZ tájékoztatásának megfelelően – az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében is elősegíti az anyanyelvhasználat térnyerését. Jól kivehető, hogy a bukaresti magyar érdekképviselet ismét rátalált a gázpedálra: a kormány és az államfő egymásnak feszülése, az egyre inkább kiéleződő belpolitikai válság árnyékában, illetve a PSD–ALDE-koalíció által megsínylett parlamenti „átigazolások”, no meg az ellenzék által tervezett bizalmatlansági indítvány tudatában újra megerősödött alkupozícióban állhatott elő kéréseivel.

Ugye, ismerős a helyzet: csaknem egy évvel ezelőtt az RMDSZ karnyújtásnyira állt az elmúlt évtizedek legnagyobb megvalósításaitól. Ám akkor, a néhány óra leforgása alatt pusztító erejűvé dagadó nacionalista és magyargyűlölő ellenszélben Liviu Dragneáék meghátráltak, és végül a szövetség támogatása nélkül hajtották végre – sikeresen – a saját akkori miniszterelnökük, Sorin Grindeanu félreállítását célzó „öncsonkítást”.

Az ebből fakadó, súlyos odamondásokkal tarkított konfliktus hamar elhalkult, a parlamenti együttműködés pedig nem sérült. Az RMDSZ továbbra is megszavazta az itthon és külföldön szüntelenül bírált igazságügyi, Btk.- és büntető perrendtartásbeli módosításokat, miközben a kormány támogatását adta a képességfelmérő és az érettségi románvizsgájának speciális tanterv szerinti megrendezéséhez (amely majd csak évek múlva alkalmazható), illetve megszavazta a kórházi anyanyelvhasználatot elősegítő törvénymódosítást (amely módszertan és végrehajtási utasítások nélkül alkalmazhatatlan).

Az RMDSZ most látta elérkezettnek az időt, hogy az eddigieknél többet „hajtson be” a kormányon, ám a „számla végösszege” jócskán elmarad attól, amelyet a szövetség egy évvel ezelőtt nyújtott be. Még ha a március 15. hivatalos ünnepnappá nyilvánítását vagy a kulturális autonómia tervezetét „jegeljük” is, és csak a közigazgatási módosításokra összpontosítunk, akkor is jelentős a visszalépés.

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy tavaly júniusban a jelenlegi 20-ról még 10 százalékra akarták csökkenteni azt a küszöböt, amely fölött bizonyos anyanyelvi jogokkal élhetnek egy település kisebbségi lakosai – a mostani tervezet csupán a 20 százalékos határ fölött bővítené a jogokat, alatta pedig csupán lehetőséget biztosít rá. Ugyanakkor a szimbólumhasználat szabályozására most nem tért ki a szövetség kommunikációja.

Felülnézetből alátekintve a jelentős előrelépések lényegesen „összemennek” az egy évvel ezelőtt elérhető közelségbe került megvalósításokhoz képest, arról nem is beszélve, hogy a kampányban mennyire ütős ígéretek, célkitűzések hangzottak el – úgy mint a magyar nyelv hivatalossá válása a Székelyföldön. Minden bizonnyal az RMDSZ úgy érezte, most csak ennyit lehet kisajtolni, és nem baj, ha a sajt kicsi és büdös: attól még finom. Ezzel azonban csak az ínyencek száját lehet betömni.

Elviekben a kódex előírja például a magyar utcanevek kihelyezését, de számtalan kérdésben a helyi hatóságok „jóindulatára” bízza a megvalósítást. Így megint oda lyukadhatunk ki, hogy megvan a törvény, de tükörfordítások ellen kell harcolni, mert az önkormányzat nem hajlandó a hagyományos magyar elnevezéseket használni. Szóval lehet, lesz még baj elég, miközben korog a gyomor.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2018. június 12., kedd

Alázó, megengedő tanügyi rendszerünk

Felháborító, hogy simán megtörténhet, ami a minap Kolozsváron: a halláskárosultak iskolájában a diákok éjszakai felügyeletével megbízott alkalmazott ököllel többször arcon ütötte, majd halálosan megfenyegette a bentlakó diáklányt.

Balogh Levente 2018. június 11., hétfő

Az idill vége

Már számon tartani is nehéz, hány nemzetközi konszenzust rúgott fel eddig Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerésétől az iráni atomalku felmondásán át legutóbbi, gazdasági jellegű húzásáig.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. június 10., vasárnap

Román abszurd

Még szerencse, hogy Romániának van egy világklasszis teniszezője, aki hosszú ideje vezeti a világranglistát, és aki történetesen éppen az elmúlt hétvégén szerezte meg pályafutása első Grand Slam-trófeáját.

Balogh Levente 2018. június 09., szombat

Alkotmány, bíráskodás, politika

Kis túlzással azt mondhatnánk: Románia a tizenkilencmillió alkotmányjogász országává vált.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. június 08., péntek

Trianon és valóság

Nem árt, ha már az elején tisztázzuk: a revízió, a határmódosítás témája nem tekinthető tabunak.

Kiss Judit 2018. június 06., szerda

Ördögi kör(forgás)

Bármennyire is elcsépeltnek, agyonhangsúlyozottnak tűnik, hogy milyen fontos a környezetvédelem, nem lehet eléggé hatékonyan felhívni rá a figyelmet.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2018. június 04., hétfő

A testet öltő feljelentő

Úgy látszik, Dan Tanasă is ember: bármennyire is képzett, sikeres magyarjelkép-vadász, ő is tud hibázni. Ugyanis a hivatásos feljelentő múlt héten olyan szívességet tett fogadott ellenségeinek, amelyet igazából csak megköszönni lehet neki.

Bálint Eszter 2018. június 04., hétfő

A szomszéd fűje zöldebb, sztrádái mentén pláne

Talán még soha nem kísért magyarországi terveket akkora román médiafigyelem, mint amekkorát az a hír kapott, miszerint az Európai Unió kohéziós alapjából 265 millió eurót fordíthat Magyarország a Budapesttől a román határig tartó M4-es autópálya új szakaszának kiépítésére.

Páva Adorján 2018. május 31., csütörtök

Idegek autonómiaharca

Autonómiaügyben régóta idejétmúlt az a megállapítás, miszerint nem szabad fejjel a falnak rohanni. A fővesztés terhe ugyanis nem azok vállát nyomja, akik ma még hisznek az önrendelkezés megvalósításában, és tenni próbálnak érte.

Kiss Judit 2018. május 30., szerda

Szöcskék, madarak, pánikrohamok

Időről időre szárnyra kelnek pánikot keltő, szerte a nagyvilágból vagy éppen tájainkról induló hírsorozatok, amik arra engedhetnek következtetni, hogy olykor „támadásba lendül” a természet az ember ellen.

HIRDETÉS
Vélemény
Kiss Judit: Alázó, megengedő tanügyi rendszerünk

Felháborító, hogy simán megtörténhet, ami a minap Kolozsváron: a halláskárosultak iskolájában ...

Balogh Levente: Az idill vége

Már számon tartani is nehéz, hány nemzetközi konszenzust rúgott fel eddig Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem ...

Rostás Szabolcs: Román abszurd

Még szerencse, hogy Romániának van egy világklasszis teniszezője, aki hosszú ideje vezeti a világranglistát, ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS