2012. március 06., 09:312012. március 06., 09:31
A jobbközép erők egybekovácsolásának hangzatos jelszavával kitalált még hangzatosabb nevű Népi Mozgalomnak természetesen az igazi és legfőbb célja az, hogy a PDL hatalmon maradhasson. Ezért persze nem érdemes kárhoztatni, hiszen a politikai pártok elsődleges célja rendszerint a hatalom megszerzése és megtartása. A baj csak az, hogy négyévnyi, a gazdasági válság miatti megszorítások fémjelezte kormányzás után a PDL renoméja annyira megkopott, hogy önmagában immár képtelen lenne nemhogy újrázni, de még az ellenzéket megszorongatni sem. Ilyenkor gyakran élnek a népszerűtlenné vált pártok azzal a trükkel, hogy megpróbálnak egy új külső, új név mögé bújni, saját eddigi arculatukat megváltoztatni.
Ezt a célt szolgálja a Népi Mozgalom is, amely lehetővé teszi, hogy a választási plakátokon ne a PDL neve, logója és színei szerepeljenek, hanem egy új név és egy új arculat. A gond csak az, hogy egyelőre nem nagyon talál szövetségest. A magát a baloldalról jobboldalivá átpozicionált párt természetes szövetségese a jobbközép Nemzeti Liberális Párt lehetne, ám a korábbi koalíciós együttműködés során elszenvedett sérelmek és a liberális pártelnök személyes ellenszenve miatt ez nem járható út – a PNL most a szociáldemokratákkal karöltve készül a bosszúállásra, a PDL ellenzékbe taszítására. A felmerülő alternatívák viszont egyrészt igencsak szegényesek, másrészt igazából vállalhatatlanok.
A Parasztpárt nagy hagyományokkal rendelkező alakulat, de támogatottsága alig mérhető, a juhászból lett üzletember és labdarúgóklub-tulajdonos Gigi Becali pártja pedig még a futballstadionok csőcseléke számára sem jelent vonzó opciót. Ezért döntöttek egyelőre a helyi szövetségkötések mellett – kérdés, hány választópolgár hiszi el, hogy attól a PDL alkalmasabb lesz a kormányzásra, ha narancssárga helyett zöld színben virít, rózsa helyett pedig szívre cseréli a logóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok