2010. október 22., 10:322010. október 22., 10:32
l megküzdeniük, még arra is jut energiájuk, hogy rajzfilmhősök pedigréjével foglalkozzanak. Most például valamelyik ráérős jezsuita szerzetes – a régi jó teológusok mintájára, akiknek például az volt az egyik legfőbb problémájuk, hogy a nőknek van-e lelke – azt vizsgálta, hogy a Simpson család főszereplői vajon milyen vallásúak?
Nos, a bizonyára hosszas és kimerítő vizsgálat eredménye az, hogy a sörrajongó, enyhén tapló Homer Simpson és becses családja bizony jó katolikus, hiszen többek között étkezések előtt is imádkoznak, és a maguk módján hisznek a túlvilágban. A rendkívül meggyőző érvek a klasszikus „gondolta a fene” reakciót váltották ki az alkotókból, akik közül az egyik emlékeztetett: a történet szerint Simpsonék protestánsok, hiszen a helyi presbilutheránus egyházközség tagjai. Az animációrajongó jezsuita szerzetes erőfeszítése azonban mindenképpen méltányolandó, és ennek alapján máris elkezdhetünk azzal a közérdekű dilemmával foglalkozni, vajon milyen vallásúak lehetnek a közismert magyar rajzfilmhősök. Itt van mindjárt Süsü, a sárkány.
Nos, őt bizonyos természetes adottságainál fogva nehéz máshogy elképzelni, mint főállású inkvizítorként, aki az eretnek bűnének megállapítását követően egyetlen könnyed lehelettel lángra is lobbantja a máglyát, szóval ez nagyjából egyértelmű. Vuk, a kis róka viszont lényegesen árnyaltabb személyiség. A jelek szerint egy vérbeli vörössel van dolgunk, tehát itt egy olyan karakterrel állunk szemben, aki ateista – még akkor is, ha ezt hithű vöröshöz híven vallásszerűen űzi. Nézzük ezek után a Vízipók, csodapókot. Ő egyértelműen a hinduizmus követője, hiszen annyi karja van, hogy nem is lehet más, mint Síva istenség leképeződése a vízi rovarvilágban, illetve a magyar mesehősök panteonjában.
Nem maradhat ki a legendás Macskafogó főszereplője, Grabowski sem. Ő a neve alapján lengyel, tehát adott a csontkemény katolicizmus, bár komolyan rezeg a léc, hiszen egy japán csajjal jön össze, szóval inkább a zen buddhizmus játszik. Aki szerint mindez baromságnak hangzik, az próbáljon önmérsékletet gyakorolni, hiszen a jelek szerint van, aki képes egyházi vonalon komolyan foglalkozni a témával. Úgyhogy ha már az illetékesek jó fejet akarnak játszani, akkor komolyan izgulok, ki lesz az első rajzfilmhős, akit boldoggá avatnak.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.