Kiss Judit

2019. április 11., 09:03

Ami semmivel sem pótolható

Ilyenkor, április 11. körül beáramlik a közösségi oldalak virtuális sikátoraiba, feltűnik a képernyőkön, felcsendül a tévé- és rádióadókon keresztül, színház- és osztálytermekben, az utcán, kilép a nyomtatott könyvek lapjairól és mindennapi rejtőzködései búvóhelyéről: az érdeklődés homlokterébe kerül a vers.

Mióta az év egy meghatározott napján kiemelten felhívják a figyelmet egyéni és társadalmi létezésünk legkülönfélébb szegmenseire, például a környezettudatosságra, a Föld értékeire, a nevetésre, a különféle betegségekre – egy-egy terület reflektorfénybe kerül 24 órára. Megeshet, hogy az egynapnyi, tiszavirág életű, „megszervezett” figyelemnek köszönhetően, talán hosszabb időre.

A költészetnek a hétköznapin felülemelkedő természetéből, varázsából adódóan különleges, megfoghatatlan a kiterjedése, így egészen sajátos dimenziókat tölt be. Ahogy Kosztolányi mondta, a líra „a véletlen tündéri ajándéka”, „mindannyiunk anyanyelve, hiszen az emberiség előbb tudott versben beszélni, mint prózában”. Mint ilyen, a vers akár imaszerűnek is tekinthető, hiszen végigkísér bennünket világnapokon innen és túl szinte mindig, csecsemőkortól kezdve a gyermekkoron át, kamaszkori lázadásaink verssorszerű felkiáltásaiban, a felnőttkori rezignált magányban éppúgy, mint vigaszként a kétségbeesésben, együtt érző dallamként a boldog őrületben. Még akkor is végigkísér, ha nem irányul rá nap mint nap figyelmünk erőteljes ragyogása. Végigkísér, hiszen a lírai alkotás – legyen az klasszikus vagy kortárs, íródjon bármilyen nyelven – a mindannyiunk lelkében, gondolataiban ott lakozó kimondhatatlannal rokon. A jó vers pedig kortalan üzenetével rabul ejtheti az olvasót akkor is, ha kettő, húsz, száz vagy akár ezer éve írták, hiszen azt érezhetjük: a költő pontosan tudta ugyanazt, ami itt és most bennünk, a mi belső univerzumunkban zajlik.

És vajon mi a helyzet manapság a verssel? Sokan mondják, hogy a pénz, politika, fogyasztás, a szélsebesen áramló információ uralta világunkban egyre kevésbé jut tér, idő a kultúrának, így a költészetnek is. Azt is gyakorta emlegetik, hogy a digitális bennszülötteknek nevezett ifjú generáció tagjai egyre kevesebb irodalmat olvasnak, persze verset is. Azt is hangoztatják, üdvösebb lenne, ha az oktatásban inkább a kortárs lírán keresztül közelítenének a fiatalok a klasszikusok felé, és nem fordítva, ahogyan azt általában teszik. És sokan vélekednek úgy, hogy a kortárs költészet gyakorta „önmagába fordul”, belterjessé válik, csak elvétve képes megszólítani szélesebb tömegeket, a költők sokszor inkább önmaguknak és egymásnak írnak, a mai verset pedig kevesen „fogyasztják”.

El lehet mindezen töprengeni, hiszen ezeknek a vélekedéseknek lehet némi igazságtartalmuk. De a vers ma is, akárcsak az emberiség történetében mindenkor, élő, lüktető, népszerű, és a számokban, pénzben mérhető könyveladások csökkenése ellenére megtalálja a maga útját a közönséghez. Ma esetleg sokan nem könyvlapokról olvassák, hanem képernyőn, esetleg meghallgatják az interneten megzenésített formában. Így a jó vers ma is elfoglalja az emberek lelkében, gondolataiban ugyanazt a helyet, amit évszázadokon át mindig is birtokolt. A hétköznapok verstelen valóságában legtöbbször megélhetésért botorkálunk vagy rohanunk, és nem marad időnk átadni magunkat semmiféle lírai varázslatnak. Azonban egész biztosan ott rejlik mindannyiunkban, ha másként nem, hát búvópatakként a költészet ősi és mindenkori, megszentelt mágiája. Ott rejlik és szomjazunk is rá. Hiszen a vers semmivel sem pótolható.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. április 10., szerda

Rendszeresen hülyét csinálunk a gyerekekből

Igencsak felbosszanthatták a Kovászna megyei főtanfelügyelőt a tavaszi próbavizsgák gyenge eredményei. Kiss Imrével elszaladt a ló, amikor úgy fogalmazott: nem kell ujjal mutogatni az oktatási rendszerre, a gyenge minősítésekért elsősorban a diákok tehetők felelőssé.

Balogh Levente 2019. április 09., kedd

Pozsonyi himnuszfrász

Némi relatív nyugalom után egyszerre két helyszínen is terítékre került a magyarellenesség az elmúlt napokban. Kitiltották Ukrajnából Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, illetve kiderült: a szlovák parlament a magyar himnusz éneklését keményen büntető törvénymódosítást fogadott el.

Pataky István 2019. április 08., hétfő

Kelemen Hunortól fél Ukrajna

Sokat elárul a negyvenkét millió lakosú Ukrajna jelen állapotáról, hogy Kelemen Hunortól retteg. Az RMDSZ elnöke nyilván Kárpátalja elcsatolásának céljával utazott Ungvárra, 

Balogh Levente 2019. április 05., péntek

Timmermans szereptévesztése

A világért sem szeretnénk, ha úgy tűnne: egyetértünk azzal, ahogy a névleg Viorica Dăncilă – valójában Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök – vezette kabinet kormányoz a gazdaság, az oktatás, a szociális szféra és persze az igazságszolgáltatás terén.

Kiss Judit 2019. április 03., szerda

Robotoló fantomgyerekek

Miközben a romániai iskolarendszer úgymond az „életre készíti fel” a gyerekeket, szép csendesen elveszi tőlük a gyerekhez illő, méltó, régebben természetesnek számító életforma lehetőségét.

Pataky István 2019. április 02., kedd

Johannis játszik

Fikusznak hívják a háta mögött Klaus Johannist. Keveset beszél, ellenben sokat hallgat. Az utóbbi napokban kétszer is kivonult a jól előkészített mikrofonállvány és az elnöki hivatal kamerája elé, de – ahogyan mindig – az előadás unalmasra sikerült. 

Bálint Eszter 2019. április 01., hétfő

Nagy kapzsiságnak visszakozás a vége

Visszavett kicsit a kapzsiságból a kormány – mondhatjuk azt követően, hogy a szociálliberális kabinet módosította pénteki ülésén a hírhedt, 2018/114-es, többnyire adóügyi intézkedéseket tartalmazó sürgősségi kormányrendeletet.

Balogh Levente 2019. március 29., péntek

Nagykövetségbotrány újratöltve

Most hirtelen nem tudnám megmondani, volt-e már példa arra, hogy egy kormány egy éven belül szinte lépésről lépésre, szóról szóra ugyanazt az orbitális hibát kövesse el, a legcsekélyebb jele nélkül annak, hogy az első fiaskóból tanult volna.

Makkay József 2019. március 28., csütörtök

Kormányzati szerencsejáték

Úgy tűnik, az igazságügyi jogszabályok önkényes módosításainak belföldi és európai botránya eltörpül a nagyobb gond mellett, amelyet a román kormány hűbelebalázs módjára elindított „gazdasági reformja” okoz.

Balogh Levente 2019. március 26., kedd

Tisztújításból konfliktusba

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a hétvégi tisztújító küldöttgyűlés előtt sem volt könnyű helyzetben, és nincs ez másként az új elnök megválasztása után sem. Most komoly az esély arra, hogy a saját „kezűleg” hozza még nehezebb helyzetbe magát.

Vélemény
Páva Adorján: Rendszeresen hülyét csinálunk a gyerekekből

Igencsak felbosszanthatták a Kovászna megyei főtanfelügyelőt a tavaszi próbavizsgák gyenge eredményei. Kiss ...

Balogh Levente: Pozsonyi himnuszfrász

Némi relatív nyugalom után egyszerre két helyszínen is terítékre került a magyarellenesség ...

Pataky István: Kelemen Hunortól fél Ukrajna

Sokat elárul a negyvenkét millió lakosú Ukrajna jelen állapotáról, hogy Kelemen Hunortól retteg. ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat