HIRDETÉS

Páva Adorján

2018. március 28., 22:57

Álomvilágok találkozása a centenáriumi mesében

Nem lacafacázott Románia erős embere a Besszarábiával történt egyesülés 100. évfordulója alkalmából kedden megtartott parlamenti díszülésen.

„Én azt akarom, hogy egyesüljünk Moldovával, egyetlen nemzetként legyünk Európa része” – közölte Liviu Dragnea, egyértelművé téve, hogy a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) készen áll belevezetni a románságot egy újabb habos, nyúlékony, végeláthatatlan, fullasztóan hazafias ködbe.

Miközben az államfő (aki meg sem tisztelte jelenlétével a parlament két házának közös ünnepi ülését), a miniszterelnök, illetve a Moldovai Köztársaság parlamentjének elnöke az európai uniós csatlakozás által felkínált „határtalanítás” híveként nyilatkozott meg, a képviselőház elnöke az unionista törekvések élharcosává léptette elő magát. Bár az egyesülési mozgalom meglovagolását eddig nemigen erőltették a szociáldemokraták, talán sokak számára nem okoz meglepetést Dragnea húzása: történelmi jelentőségű centenáriumi megvalósítások hiányában előbb-utóbb elő kellett állni valamiféle figyelemelterelő hadművelettel, amely magasztos máz mögé rejti az ország sebeit.

Hiszen egyértelmű, hogy Dragneáék nem gondolhatják, gondolják komolyan az egyesülést. Elsősorban a nemzetközi, geopolitikai viszonyok ismeretében elképzelhetetlen, hogy az Európai Uniónak érdeke lenne egy olyan „ütközőország” bekebelezése, amelyben egyre erősebb az orosz befolyás. Aztán ugye ott a pénzkérdés: egyesüléspárti gazdasági elemzők szerint 20-25 év alatt mintegy 100–150 milliárd eurót kellene ráfordítani Moldova felzárkóztatására, hogy a térségben legalább a romániai átlag életszínvonal 75 százalékos elérésével „büszkélkedhessenek”. Ennek jelentős részét pedig Bukarestnek kellene állnia, ha határait (ezzel együtt pedig a Romániában alkalmazott minimálisan előírt juttatásokat, szabályozásokat) a Pruton túlra tolná.

Most képzeljük el, miből teremtené elő ezt az összeget egy olyan „anyaország”, amely sok-sok évtizeden keresztül arra sem volt képes, hogy jelenlegi határain belül autópályával kösse össze történelmi régióit. Ugyanakkor – miért ne? – azzal a gondolattal is eljátszadozhatunk, hogy Bukarest mit kezdene a Moldovától elszakadt Transznisztria puskaporos hordójával, hogyan „hozná haza” az autonómiának örvendő Gagauziát, és mivel édesgetné magához a Pruton túli testvérekkel „csomagban” érkező, több százezer fős orosz, ukrán és gagauz kisebbséget.

Varujan Vosganian volt pénzügyminiszter meggyőződéses unionistaként a minap azt nyilatkozta, helyesnek tartja a 100 milliárd eurós felzárkóztatási kiadásról szóló becslést, ám a pénzbeli terheken túl az egyesüléssel járó „pluszköltségnek” nevezte azt is, hogy a román többségnek új nézőpontból kell megközelítenie a kisebbségekhez való viszonyát.

Bármennyire is megvalósíthatatlan, utopisztikus, a parlamentben most tudatosan népbutításra használt terv Románia és Moldova egyesítése, arra azért jó, hogy legalább elméleti síkon viszonylagossá tegye, kimozdítsa az elutasítás betonbiztos holtpontjából a románok hozzáállását a magyarok szívügyeihez. Bár most elképzelhetetlennek tűnik, hogy politikai együttműködések, paktumok révén érdemi előrelépés történjék Bukarestben az erdélyi, székelyföldi önrendelkezési törekvések ügyében, már az is valami, hogy a román többség legalább vágyálmok szintjén képes „felnőni” hozzánk. Talán ez az egyesüléses mese a centenárium évének legkegyesebb mozzanata, amely irányt adhat tapogatózásainknak a szomorú, sokszor rémálomszerű valóságban is.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2018. március 27., kedd

Mindannyiunk tükre, a színház

Nézők és színészek együtt ünneplik a színpadon megszülető mindenkori csodát a március 27-i világnap apropóján.

Balogh Levente 2018. március 26., hétfő

Az uszítás szabadsága

A szólásszabadság minden körülmények közötti tiszteletben tartása fontosabb, vagy az, hogy az egyesek által sértőnek, kirekesztőnek sőt uszítónak minősített tartalmak ne kaphassanak nyilvánosságot?

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. március 25., vasárnap

Nemzetbiztonság, igazságszolgáltatás

Kevesen tudnak indulatmentesen reagálni a Horváth Anna, Kolozsvár egykori alpolgármestere ügyében alapfokon kihirdetett táblabírósági ítéletre azok közül, akik érdeklődést tanúsítanak a közélet iránt.

Balogh Levente 2018. március 23., péntek

Belső és külső ellenségek

Sajátos offenzívába kezdett a bukaresti kormánykoalíció az elmúlt napokban az igazságszolgáltatással vívott csatában.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2018. március 21., szerda

Mit nyerhet a magyarság a román revizionizmusból?

Az erdélyi, székelyföldi autonomista törekvések oldaláról nézve sokkolóként hathat az a nyilatkozat, amelyet kedden fogadott el a Temes megyei önkormányzat Románia és Besszarábia újraegyesítéséről.

Kiss Judit 2018. március 21., szerda

Medveprobléma – folyt. köv.

Bár még sok helyen bokáig ér a hó, éjszakára mínuszokat jósolnak a meteorológusok, és egyelőre nyoma sincs a szívderítő napsütésnek, minderre fittyet hányva megkezdődött tegnap a csillagászati tavasz.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. március 19., hétfő

Kezdeni elölről

A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvény alkotmánybírósági elutasítása kiváló apropó.

Bálint Eszter 2018. március 19., hétfő

Recesszióban a pénzügyi kultúra

Románia az utolsó helyen áll európai uniós viszonylatban a pénzügyi kultúra terén – ezt a lesújtó következtetést a Világbank által immár két éve készített elemzésben olvashattuk.

Balogh Levente 2018. március 16., péntek

Gumitörvény a kisebbségi panaszok ellen

Bár alapvetően nem a kisebbségek ellen irányul, nagyon könnyen a jogtiprások miatt panaszkodó kisebbségi polgárok ellen fordítható Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének ötlete.

Páva Adorján 2018. március 14., szerda

Emlékező hősök

Ma nemcsak negyvennyolcas hőseinket illeti tisztelet, hanem az emlékezőket is: azokat, akiknek gigabittel száguldó élete még magában hordoz valamit a múlt emberi örökségéből.