2010. december 13., 10:042010. december 13., 10:04
Azt mondják az okosok, ne legyenek az iskolák közelében ilyen létesítmények, mert akkor a diákok nagyszünetben a tízóraijukat déli fűszerekkel ízesítik majd. Ha messze viszik, akkor nemcsak szünetben lépnek le a diákok, hanem az órákról fognak lógni, és akár falura is kimennek, hogy beszerezzék a mindennapi adagjukat. Ott is találnak anyagot szép számmal. Vannak, akik a lótrágya szálasát szippantják el besodorva, de olyanok is akadnak, akik vodka ízesítésű alkoholos itallal kenegetik félóránként a fájós torkukat.
Ha bezárják az álomboltokat, majd találnak más megoldást azok, akik ezzel a szenvedéllyel kénytelenek együtt élni. A sánta mankóért, a süket hallótölcsérért, a vak vezetőért, a drogfüggő pedig anyagért kiált, de segítséget remél. A felszín alatt mindig mélyebb probléma lapul. Megterheltek a tanulók, nem vitás, és a feszültség levezetéséhez már nem elég egy kiadós verekedés, vagy egy jól csattanó diákcsíny. Ma már nem úgy rosszak a gyerekek sem, mint annó, tehát másként kell közeledni hozzájuk.
A tanár csak olyan napszámos a szemükben, mint az utcaseprő vagy a vécésnéni (lassan annyit is fog keresni), és az üres prédikáció már egyáltalán nem hat a lelkükre. Amíg a legtöbben otthon a szüleiket és a nagyobb testvéreiket inni és füstölögni látják, valamint a háziorvos és az osztályfőnök cigarettával a kezében próbálja meg kioktatni őket, alapjaiban dől meg bennük minden példaképről koholt erőltetett elmélet.
Lehet, hogy mérgezők és tudatpusztítók ezek a szerek, de a mirelitételek iskolai árusítását is tiltják a törvények, mégis jócskán van belőlük a menzákon és a bódékban. Az sem hegyi levegő, amit az utcán hazafelé beszívnak a gyerekek, és a csapvíz sem olyan, mint amilyennek hisszük. Félre ne értse senki, nem hiszek a fű legalizálásában, és távol álljon tőlem, hogy a drogkartellek támogatásával gyanúsítgassanak, ám hiába vágjuk le a tűzokádó sárkány egyik fejét, ha kettő nő helyette.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.