2013. február 18., 08:342013. február 18., 08:34
Bukarest barátságtalan, ellenséges gesztusként fogta fel, hogy a nemzeti szolidaritás jelképeként, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezésére pénteken kitűzték a kék és arany színű lobogót a budapesti Parlament homlokzatára, ahol mellesleg lengette már korábban is a szél.
Csakhogy a román politikai osztály számára oly mértékben számít vörös posztónak a székely zászló, hogy már nem érik be annak a hazai közintézményekről való levételével – pontosabban az erre történő felszólítással –, hanem legszívesebben a magyarországi polgármesteri hivatalokról is eltávolítanák, ha tehetnék.
Persze a zászlóvita közepette megnyilvánuló anyaországi gesztus, a magyarországi közintézmények fellobogózása az erdélyi magyarok iránti szimpátia, a szolidaritás kifejezésére alkalmas ugyan, de önmagában nem vezethet eredményre. Sokkal hasznosabb és hatékonyabb lenne, ha Bukarest is, Budapest is megpróbálná félretenni a zászlóügy érzelmi dimenzióját, és folyamatos párbeszéd révén próbálkozna elmozdítani a holtpontról a szócsaták formájában dúló állóháborút.
Természetesen roppant nehéz higgadtnak maradni olyankor, amikor bukaresti politikusok és elemzők egyszerűen a „pánhungarizmus, a revizionista törekvések” megnyilvánulásának jeleit vélik felfedezni a magyar kormány állásfoglalásában, miszerint a 21. század Európájában nem tagadható meg egy nemzeti közösségtől szimbóluma szabad használata. És miközben a magyar és a román külügy immár burkoltan elismeri, hogy bizony holtpontra jutott a kétoldalú viszony, ne feledjük: még csak ezután következik a március 10-ére meghirdetett marosvásárhelyi autonómiatüntetés, majd március 15-e, amelynek apropóján a nacionalista román politikusok borítékolhatóan tovább gerjesztik a feszültséget, a parlamentek közötti konfliktussá szélesítve a diplomáciai csörtét. Jó lesz felkészülni a hosszan tartó állóháborúra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok