2012. augusztus 24., 07:032012. augusztus 24., 07:03
Sajnos legfeljebb 21 évig maradhat csak itt. Lássuk a másik opciót is: kisebb luxus, de itt viszont 17 (igen, tizenhét) szakember lesi, hogy miben segíthetne magának, élete végéig. Mindkét ajánlathoz elsőrendű, szintén ingyenes kosztkvártély is társul, tévé, internet stb. A költségekkel ne törődjék, az állam biztosítja Önnek, hogy semmiben se szenvedjen hiányt. Ez azért már kissé túl sok a jóból! – vélheti az olvasó, és felmerül a kérdés benne: vajon mit tehetnék, hogy eljussak eme földi paradicsomok egyikébe? Nem is olyan nehéz a válasz: 1. erkölcsi aggályaid ne zavarjanak, locsold le messianisztikus motivációdat a szent háború zavaros ideológiájával; 2. lőj le hidegvérrel hetvenhét embert egy világvárosban – ebben az adott pillanatban épp impotens rendőrség is a segítségedre van; 3. így a mindenható média közreműködésével világhírnévre teszel szert, az igazságszolgáltatás (?) pedig nem tehet mást (?), minthogy a fentebb vázolt két lehetőség egyikét biztosítja számodra.
Nyilván Anders Behring Breivik ügyéről beszéltem az előbb, amiben az illetékes bíróság várhatóan ma, pénteken hirdet ítéletet. Az illető tavaly nyáron „gyakorolta magát céllövészetben” a norvég főváros, Oslo szívében, hogy „megmentse” hazáját az iszlám veszélytől.
Nem szívesen lennék a bírák helyében. Bármit is döntenének, a tömeggyilkosnak aranyélete lesz, sőt ha dutyiba kerül, két évtized múlva szabadon távozhat. (Norvégiában még életfogytiglani börtönre se ítélhetik a vádlottakat, legfeljebb 21 évet kaphatnak a hűvösön.) Hiába nyílik ki az a bizonyos bicska a zsebünkben a Breivik-féle ámokfutók tettei miatt, az európai kultúrkör államainak jelenlegi gyakorlatában a halálbüntetést eltörölték. De ha már nem lehet a társadalom eme alakjait forgalmon kívül helyezni, akkor az államoknak legyen annyi esze, hogy ne biztosítson az átlagpolgárokénál jobb életkörülményeket nekik. Ingyen. Szeretteink biztonsága szerintem csak akkor lesz szavatolt, ha az ilyen emberek szó szerint „Oslóban” lesznek. Három méterrel a föld alatt. A luxuskoporsó költségeihez szívesen hozzájárulnék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok