2010. december 08., 11:142010. december 08., 11:14
Bár a párhuzam kicsit erőltetettnek tűnhet, bizonyos lelkiállapotban ezek a fájdalmas emlékek is felvillanhatnak a kismamák e hétre tervezett tiltakozó akciói hallatán, hiszen most a fiatal édesanyák szolidaritásból több helyen is babakocsikkal sorfalat állva próbálnak minden tőlük telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a leendő kismamáknak is megmaradjon az a kevés, ami jár.
A gyes időtartamának tervezett megfelezése a mai kilátástalan viszonyok közepette rendkívül kétségbeejtő, hiszen a tisztességes családi élet tudatos felépítését lehetetlenítené el. A döntés legsúlyosabb hozadéka az lehet, hogy még inkább megerősíti azt a félelmet a fiatalokban, miszerint a jövőjük nem a saját kezükben van. A gyermekvállaláshoz a mai nehéz időkben is ragaszkodó pároknak meg kell birkózniuk azzal a ténnyel, hogy csöppségük már egy röpke év után könnyen idegen kezekbe kerülhet. A bölcsődék hiánya csak fokozza a kilátástalanság érzetét, akárcsak a házi gyermekgondozó-fogadás költséges mivolta. És akkor még nem is beszéltünk a pszichológiai vetületről: bizonyított, hogy az anya és a gyermek túl korai szétválasztása maradandó lelki sérüléseket okozhat, nem véletlen, hogy a szakemberek a hároméves gyermeknevelési szabadság mellett kardoskodnak.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor az anya maga kéri, hogy idő előtt visszatérhessen munkahelyére, Emil Boc terve azonban elveszi a szülőktől a választás szabadságát. Politikai döntésről van szó, amely minden szociális érzékenységet nélkülöz, és amelyet a koalíció nagyobbik pártja hétfőn önhatalmúlag kimondott. A bukaresti politikai színtéren otthonosan mozgó RMDSZ felvette a kesztyűt, és tegnap nem létezőnek nevezte a kormányrendeletet, továbbra is nyitott kérdésként kezelve a problémát. Ez azonban még nem elég: ilyen erős társadalmi támogatottság tudatában az RMDSZ előtt óriási lehetőség adódik arra, hogy a teljes romániai közvélemény előtt bebizonyítsa, az egyre kényelmetlenebb bukaresti bőrfotelekből felpattanva képes a sarkára állni és akaratát érvényesíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok