2010. április 08., 10:282010. április 08., 10:28
Lássuk az idei kínálatot. A futottak még kategóriában megemlítjük a zöld tulipánevők csapatát. Bár a vörös szegfűevőktől leigazolt idegenlégiós nagybajszú chef feljavította az esélyeiket, halálosnak bizonyulhat számukra összeborulásuk a (döglődő) kék madarakat kedvelőkkel.
Szerintük a narancs ehetetlen. Az utóbbi évek legsikeresebb szakácsai a már említett vörös szegfűevők. Őket most a nevében is mester mesterszakács irányítja, mivel a buta agyarok jelentős része képtelen volt ismét elhinni a „reggel, délben és este” is igazmondó fővarázslójuknak, hogy „nagy a jólét”, „lendületben az ország” és „dübörög a gazdaság”.
A finnyás, válogatós agyarok nem látták be, hogy a nyertes szakácsok négy évig azt főzhetnek, amit akarnak, a nép köteles megenni és kifizetni a menüt. Fogadkoznak, hogy „a progresszió utolsó bástyájaként” megvédik a mérgező narancstól a hálátlan agyarokat. Térjünk a kettőskeresztes-sávos, saját bevallása szerint radikálisan jobbik csapatra.
Ők a legagyarabb agyarok. Sőt csak az igazi agyar, aki felsorolja az ősi királyi családbeli uralkodók életének minden mozzanatát fordított sorrendben, Ádámig visszamenőleg csak agyarok voltak az ősei, soha nem vásárolt a multiktól semmit. Aki ezeket nem teljesíti, az hamis agyar, pszeudoagyar, hazaáruló stb. 20 év börtön jár ezeknek, jó páran meg lógni fognak.
A narancsevők eltévelyedett lelkek számukra. Végül a narancsevőkről keveset mondhatunk. Sokan szoktak lenni, „de nem elegen”, tűrhető ételeket improvizáltak, amikor narancsevő volt Agyarisztán, de nagy baj, hogy nemigen lehet róluk tudni, most mit akarnak főzni.
Műsoridőnk végén szerintünk mindent-egy-csapásra-megoldó csodaételek nincsenek. Idevágóan idézzük a pont ma 150 éve elhunyt legnagyobb agyart: „Nemzetünknek mindig az volt egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát.” Stefi gróf nyomán két opciót látunk. Egy: a további acsarkodás, agyarkodás, azaz Abszurdisztán. A másik a romeltakarítás mellett munkával elkészített jó étel. Szegfűből, keresztes-sávos nemtudjukmiből vagy narancsból.
Ha a rossz narancsokat eldobjuk, a jó narancs még ehető is lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok