2012. február 24., 11:012012. február 24., 11:01
Minden megvan itt a sztereotípiákból: jogaiért küzdő magyar fél, a többségi hatalmat arrogánsan, törvénytelen eszközökkel képviselő vezetőség, valamint intrikák mindkét oldalról. A magyar vádakra, miszerint mind a régi, mind a most megválasztott új román rektor plagizált, a román fél most azzal riposztozik, hogy a magyar oktatók, akik nemrég Budapesten jártak, hogy magyar kitüntetést vegyenek át, nem kértek szabadnapot, ezért a hiányzás idejére is jár a fizetésük. A támadás persze pitiáner – ám ilyen támadási felületet sem szabad hagyni.
Az is az abszurdumok sorába tartozik, hogy az RMDSZ-nek hivatalosan kell a kormányrészvétel feltételéül szabnia a koalíciós szerződésben, hogy név szerint kényszeríteni kell egy intézményt a hatályos, rá is vonatkozó jogszabályok betartására. Ez is csak a sajátos romániai jogtalansági viszonyok közepette képzelhető el, mint ahogy az is, hogy az egyetem vezetése az időhúzás céljával bírósági állásfoglalást kér, hogy be kell-e tartania egy olyan jogszabályt, amelyben explicite szerepel az egyetem neve, mint olyan intézményé, amelyre az illető törvény kimondottan vonatkozik.
A MOGYE vezetése presztízskérdést csinál a magyar igények megtagadásából, a sovén indíttatású döntés hátterében az áll, hogy nem szeretnék elveszíteni a románok által végleg meghódítottnak vélt várat. A legabszurdabb mégis az, hogy a vezetés az egyetemi autonómiára hivatkozva tartja fenn a mulasztásos törvénysértés állapotát, amikor megtagadja a magyar tagozat létrehozását kimondó törvény gyakorlatba ültetését. Az RMDSZ és a többi magyar párt számára ez is jó alkalom lenne annak elmagyarázására, hogy miről szól és miről nem az autonómia fogalma. Az ugyanis a legkevésbé sem azt jelenti, hogy egy közösség vagy egy intézmény kivonhatja magát a hatályos jogszabályok alól – hanem éppen arról, hogy az állami szuverenitást elismerve, a mindenkire érvényes törvényeket betartva irányíthatja bizonyos kérdésekben a saját életét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok