2010. július 27., 10:202010. július 27., 10:20
Ha pedig azt is hozzátesszük, hogy tíz évvel ezelőtt épp a Nagybányán működő Aurul okozta Európa Csernobil utáni legjelentősebb környezeti katasztrófáját, arra is gondolhatnánk, hogy a városban minden bizonnyal a környezetvédők is megizmosodtak. Kínálta hát magát a következtetés, hogy két motivált és jól szervezett tábor akarja majd érvényesíteni szempontjait a városban, és ezek a választók jelentős hányadát képesek voksolásra bírni.
A tény, hogy a választópolgároknak csak nyolcadrésze ment el szavazni, mindkét oldalt minősíti. És a harmadikat, a népszavazást kiíró önkormányzatot is. Nehezen lehetett volna ugyanis rosszabb időpontot találni egy helyi népszavazásra, mint a szabadságolások főszezonját, amikor a lakosok jelentős hányada elutazik hazulról. Mert hát, ha egyesek fontosnak tartják is a kérdést, annyira azért csak kevesek számára fontos, hogy ehhez igazítsák a szabadságolási programot.
Ha Verespatakon tartanának hasonló népszavazást, borítékolhatóan más lenne az eredmény. Ott évek óta frontvonal húzódik az aranybányászat szorgalmazói és ellenzői között. Nagybányán a közöny nyert a népszavazáson, és ennek semmiképp nincs jól csengő üzenete. A zöld szavazatok elsöprő többsége azonban arról árulkodik, hogy itt is ébredezik a távlatos gondolkodás. Ehhez a természet is napról napra kapaszkodókat nyújt. Az Al-Dunán két évvel ezelőtt is, idén is megdőlt a történelmi vízmagassági rekord; ez pedig arra utal, hogy átalakulóban a föld rendje. Egyáltalán nem biztos, hogy a ma biztonságosra épített gátak, öt, tíz vagy száz év múlva is biztonságosak lesznek. Erre is gondolni kell a döntések meghozatalakor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok