2012. február 22., 10:302012. február 22., 10:30
De mit tehet egy olyan monstrumszervezet, amelynek még komoly átszervezések után is mintegy 1300 alkalmazottja van? Hogyan jut el egyetlen szegény gyermek sorsa a bürokrácia ilyen átláthatatlan hálóján keresztül olyasvalakihez, aki érdemben segíteni tud rajta, és nemcsak egyik hivatalból a másikba küldözgeti, vagy vállrándítással közli, hogy nem tehet semmit?
Eleve abszurd, hogy sok, ennyire különböző problémával egyetlen szervezet foglalkozzék: alig-alig hasonlít egymásra egy fogyatékkal élő, beilleszkedni képtelen felnőtt és egy, az utcán kéregető, egyébként makkegészséges gyermek esete, hacsak nem abban, hogy nagyon szomorú mindkét életút. Különböző szakemberek, különböző tehetségekkel rendelkező dolgozók kellenek ezekhez, egyvalamiből azonban nem lehet eleget mérni semelyik esetben, ez pedig az empátia. Empátia azonban nem jellemző az ezerháromszáz fős tömegre. Empátia ember és ember, lélek és lélek között alakul ki, nem egy, otthonokat, éjjeli központokat, nappali ellátókat és egyebeket polipként a sok karján egyensúlyozgató óriáspolip és a kacska uszonyú halacska között. Egy ekkora intézménynek nincs arca, nincs emberi fizimiskája. Van benne minden bizonnyal sok hozzáértő és empatikus ember, és még annál is sokkal több papír meg törvényi paragrafus.
Kicsi vagyok én ahhoz, hogy megoldást kínáljak erre az országos szinten is jellemző problémára, de értelmesnek látom azt az elképzelést, hogy a monstre főigazgatóság megpróbálja egyes intézményeit hozzáértő civil szervezetek, esetleg egyházi jótékonysági szervezetek kezébe adni. Egy olyan otthon, ahol néhány alkalmazott foglalkozik a néhány bántalmazott, traumát átélt, család nélkül tengődő gyermekkel, és nem, vagy csak részben kell egy óriásszervezetnek felelnie a munkájával, biztosan több figyelem és talán némi szeretet is juthat a kis csellengőknek. Csak ne állna a bürokrácia ennek is az útjába...
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.