VEZÉRCIKK – A malajziai utasszállító gép katasztrófája felnyitotta Európa szemét arra, ami Ukrajnában folyik – jelentette ki a hétvégén Frans Timmermans, a tragédia során legtöbb állampolgárt vesztett Hollandia külügyminisztere.
2014. július 20., 20:152014. július 20., 20:15
2014. július 20., 20:162014. július 20., 20:16
A közel háromszáz halottal járó katasztrófa után már csak az áldozatok iránti végtisztesség is azt diktálná, ha a világ egy picit elcsendesedne, és higgadtan, a kölcsönös vádaskodásokat mellőzve próbálná közös erővel felderíteni a történtek okait, az elkövetők kilétét.
Ezzel szemben az elmúlt napokban mást sem lehetett hallani az ellenérdekelt felek részéről, mint hogy egymásnak ellentmondó „bizonyítékokat” vagdostak egymás fejéhez. Amerika és a nyugat-európai nagyhatalmak, valamint az esetben közvetlenül érintett Ukrajna egyhangúlag a Moszkva által támogatott oroszbarát szeparatistákat vádolja a Boeing–777-es lelövésével, miközben a szakadárok és Oroszország Kijevre, sőt nyugati partnereire mutogat.
Hallva a fülsüketítő hangzavart, látva a gép becsapódása helyszínének felkutatását övező káoszt, már most borítékolni lehet, hogy a gépmadár katasztrófájának (lelövésének) pontos körülményeire, az elkövetők kilétére sohasem derül fény.
Az elszakadni kívánó, sőt több kis köztársaságot máris egyoldalúan kikiáltó ukrajnai szeparatistákkal vívott küzdelme során Kijevnek kapóra jött a bűncselekmény, hiszen ezáltal legitimálhatja a nemzetközi közvélemény előtt a szakadárok elleni keményebb fellépését.
Az Egyesült Államok szintén azt érzi, hogy még nagyobb erővel léphet fel a szeparatisták fölötti kontrollját egyre inkább elvesztett Oroszországgal és Vlagyimir Putyin elnökkel szemben, amelyet és akit immár nyíltan az ukrajnai szakadárok legfőbb támaszaként állít be. Közben pedig Európát ütközőzónaként használja fel az egyre válságosabbá váló hidegháborúban.
Tehát a jelek szerint a gépkatasztrófa tanulságai sem a Nyugat, sem az örök ellenségnek tekintett Oroszország szemét nem voltak képesek felnyitni, sőt minden körülmény arra utal, hogy elhúzódó konfliktusra kell berendezkedni Európa keleti felében. Vagyis itt, a közvetlen szomszédságunkban fenyeget a háború kiterjedésének veszélye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!